A piaci kereslet a vevők vágyát és képességét jelenti az áruk megvásárlására az eladó által feltüntetett áron. Így a vevő, aki pénzt akar megtakarítani, alacsonyabb áron akarja megvásárolni a terméket, mint amelyért eladják. Az eladó viszont kedvezőbb áron kínálja számára a terméket, ezért magas árat szab neki.
Utasítás
1. lépés
A termék árának és az iránti keresletnek a hatását a jövedelem és a helyettesítési hatás magyarázza. A jövedelem hatása az, hogy korlátozott mennyiségű szavatolótőke mellett sokkal könnyebb terméket alacsony áron vásárolni, mert a vevőnek nem kell megtagadnia magától más termékek vásárlását.
2. lépés
Ezért a fogyasztó számára szükséges terméket számára elfogadható áron vásárolva nem költi el pénzének jelentős részét, és ezzel megtakarítja jövedelmét. Érdemes megjegyezni, hogy a gazdasági logikát a korlátozott jövedelem szabja meg: a fogyasztók igyekeznek maximalizálni és felhalmozni pénzüket. Következésképpen a kereslet nagysága a jövedelem nagyságától is függ: minél több pénz, a vevő több árut vásárolhat magas áron.
3. lépés
Általában takarékosságnak nevezik a leírt magatartást, amelyben a vevő csökkenti fogyasztását, pénzköltését, abbahagyja az áruvásárlást. Kétségtelen, hogy a lakosság megtakarításainak ilyen növekedése a kereslet mennyiségében is megmutatkozik.
4. lépés
Ezért az értékesítés, akciók, árengedmény-rendszerek és egyéb, a keresletet serkentő események során a vásárlók aktívabban vásárolnak árut. Egy ilyen szemléltető példából az következik, hogy minél alacsonyabb az ár, annál nagyobb az áruk iránti kereslet. Fordítva is igaz, hogy minél magasabb az ár, annál alacsonyabb a termék iránti kereslet.
5. lépés
Ezt a körülményt a kereslet mennyiségének törvénye fejezi ki, amely kifejezi ezt az inverz kapcsolatot a kereslet mennyisége és a termék ára között. Vannak olyan tényezők (meghatározók), amelyek befolyásolják a kereslet mennyiségét. Ilyen tényezők, amelyek csökkentik vagy növelik a piaci keresletet, a következők: a fogyasztók ízlése és preferenciái, a fogyasztók száma a piacon, elvárásaik és jövedelmük, valamint más áruk ára.
6. lépés
Számos nem ártényező, vagyis a kereslet mennyiségét megváltoztató és az ártól nem függő tényezők kiegészülhetnek a következőkkel: reklám, szezonalitás, a kívánt terméket helyettesítő termékek (helyettesítő termékek) elérhetősége, a termék minősége a termék és annak előnyei a fogyasztó, a divat és mások számára.
7. lépés
A termékajánlatok az eladó vágya és képessége, hogy bizonyos áron felajánlja a piacon lévő terméket a vevőnek. Ismeretes, hogy az áruk gyártója a profit maximalizálására törekszik, ezért termékeinek alacsony áron történő eladása veszteséges termelést jelent számára.
8. lépés
Ugyanakkor az ár, amelyet az eladó a termékének meghatároz, számos tényezőtől függ. Ezek a tényezők a következők: gyártási költségek, erőforrásköltségek, az eladó által fizetett adók, szezonalitás, piacméret, vásárlók és versenytársak száma a piacon, helyettesítő és kiegészítő áruk (kiegészítő áruk) elérhetősége. Figyelembe véve az áruk előállítását és azok későbbi értékesítését, érdemes megjegyezni, hogy a kínálat meghatározó tényezői közé tartozik a termelés szintje, a fogyasztói elvárások és mások is.
9. lépés
A kereslet növekedésével az eladó megemelheti a termék árát, és jobb áron tudja eladni. Ezért egy termék árának növekedésével nő az eladók általi kínálata. Következésképpen az ellátás törvénye közvetlen kapcsolatban áll egy termék ára és a piacon eladók általi kínálat mennyisége között.
