A kereslet és kínálat elmélete feltárja a piacgazdaság főbb jellemzőit. A kereslet és kínálat fogalmai segítenek megérteni a piaci árak és az áruk fogyasztásának kialakulási mechanizmusait, valamint meghatározzák a vevők és az eladók viselkedési mintáit a piacon.
Utasítás
1. lépés
A kereslet és kínálat görbéjének felépítéséhez meg kell határozni a kereslet fogalmát. Az igény a vevők vágya és képessége egy adott termék vagy szolgáltatás megvásárlására. A keresleti görbe alacsonyabb áron emelkedik és magasabb áron esik, tehát: minél alacsonyabb az ár, annál nagyobb a kereslet. A keresleti görbe ábrázolásához egy papírlapon egy koordinátatengely épül fel. A függőleges az árat, a vízszintes a mennyiséget jelöli.
2. lépés
Az ajánlat az eladók azon képessége és vágya, hogy termékeket vagy szolgáltatásokat kínáljanak a piacon. A kínálati görbe a termék árának növekedésével emelkedik, ennek eredményeként a görbe az ár csökkenésével csökken. Egy koordináta tengely ábrázolja az ellátási görbét egy új papírlapon. A koordinátatengelyek kijelölése megegyezik a keresleti görbe felépítésével.
3. lépés
A kereslet és kínálat görbéinek egymásra helyezésével alaposabban szemügyre veheti a piaci árképzési folyamatot. Az egyensúly ugyanolyan mennyiségű kereslettel és termékpiaci kínálattal jelentkezik. Az S (kínálat) görbe a kínálati görbe, a D1 és D2 (kereslet) görbe a keresleti görbe.
4. lépés
Ha az árat kezdetben a P2 szint fölé állítják, akkor ebben a helyzetben a kínálat meghaladja a keresletet, és ez utóbbi viszont csökken. Ha az ár kezdetben alacsonyabb, mint a P2, akkor a kereslet meghaladja a piacon kínált áruk és szolgáltatások Q mennyiségét.
