A leértékelési folyamat lényegét és következményeit folyamatosan tanulmányozzák és elemzik a világ országainak vezető finanszírozói és közgazdásza. Ugyanakkor a legtöbb hétköznapi polgár ezt a jelenséget a pénzügyi válság megnyilvánulásának tartja. De ez tévhit. Annak ellenére, hogy a leértékelés a nemzeti valuta értékének csökkenését vonja maga után, sok ország központi bankjai eszközként használják a cash flow kezelésére.
Leértékelési tartalom
A "leértékelés" fogalma az európai országokban először az aranystandard idején jelent meg, amikor minden papírbankjegy alatt fix arany címlet volt. Az első és a második világháború alatt az országok forgalmából fokozatosan kiáramlott a pénz, ami a hadsereg gyártásához és fegyverkezéséhez volt szükséges. A vezető bankok nagyszámú új bankjegyet bocsátottak ki, de aranytartalmukat már nem erősítették meg, ami az első leértékelési hullámhoz vezetett.
Ma ez a jelenség a pénzügyi szférában a nemzeti pénz értékcsökkenését jelenti a többi ország valutájához viszonyítva. És ha egyszerű meghatározást adunk, akkor egy leértékeléssel a deviza drágább, mint korábban, és annak megvásárlásához több rubelt kell fizetnie. Például, ha 2014 elején a dollár körülbelül 32,50 rubelt ért, akkor 11 hónap után 46,50 volt, következésképpen a 2014-es leértékelés 43% volt.
A leértékelés formái
A leértékelésnek két fő formája van:
- nyitott, utalva a központi bank hivatalos elismerésére, és értesítve az ország polgárait a nemzeti pénz értékének tényleges csökkenéséről;
- rejtett, ellenőrizhetetlen, amely az állam pénzügyi és politikai szférájában zajló események során önállóan merül fel.
A rejtett leértékelés oka az inflációs hullámok, az ország elégtelen aranytartaléka, valamint a fizetési mérleg hiánya, bár egyes esetekben maga a leértékelés képes megoldani ezt a problémát. Például a nemzeti valuta olcsóbbá válása hozzájárul a más országokból importált áruk vásárlásának csökkenéséhez. Emiatt megnő a kereslet a saját állami termelés terméke iránt, ennek következtében erősödik az állam monetáris egysége.
A leértékelési folyamat következményei
Különböző vélemények vannak a leértékelés következményeiről, mivel ezek meglehetősen kétértelműek. Egyrészt, ha a helyzetet nem megfelelően kezelik, károsíthatják az ország gazdaságát, másrészt felélénkíthetik és fokozatos fejlődéshez vezethetnek.
A leértékelés pozitív következményei az ország gazdaságára és gazdaságára a következők:
- az exportműveletek növekedése;
- a nemzeti termék túlsúlyos fogyasztása;
- a GNP és a GDP növekedése;
- az ország aranytartalékának kiadásainak csökkentése;
- intézkedések megtétele a devizaspekuláció megakadályozása érdekében.
Ezen mutatók javulása csak akkor történhet meg, ha az ország vezető szakértői és elemzői folyamatosan figyelemmel kísérik a 2015-ös leértékelési folyamat előrehaladását. De ha ez a jelenség spontán, vagy a vezető bankok téves cselekedeteinek eredményeként merült fel, akkor ez negatív jelenségekhez vezethet:
- az egyszerű polgárok banki befektetéseinek értékcsökkenése és az állami pénznembe vetett bizalmuk elvesztése;
- az importált áruk emelkedése és egy esetleges hiány, amely megfelelő helyettesítő vállalkozások hiányában merülhet fel;
- a nemzeti javak költségeinek növekedése, ha azokat külföldi berendezéseken vagy importált nyersanyagok felhasználásával állítják elő;
- az infláció, amely az emelkedő importárak és a hazai termékek mesterségesen növekvő árainak hátterében jelentkezik;
- pénzügyi kockázatok megjelenése azon vállalkozók és üzletemberek számára, akik tevékenységük során több devizával dolgoznak.
A leértékelés legsúlyosabb következményének az állami fizetőeszköz gyors értékcsökkenését tartják, amely súlyos sokkot okozhat a gazdaságban, annak hanyatlását, és a legrosszabb esetben - nemteljesítést. Ez a hazai tőke külföldre történő kiáramlását, a vállalkozói erőteljes csökkenést, a munkanélküliség növekedését és az aktív hiperinflációt fogja előidézni. A leértékelés egy olyan multilaterális gazdasági jelenség, amely nemcsak a monetáris szabályozás erőteljes fellendítőjeként működhet, hanem negatív súlyos következményekkel járhat a gazdaságban, amelyek mély válságba sodorhatják az országot.
