A gazdaság egyik legerősebb mutatója a Központi Bank kamatlába. Szükséges mind a bel-, mind a külgazdaság gazdaságpolitikájának hozzáértő irányításához.
Mi a jegybanki kamatláb
A jegybank kamatlábát refinanszírozási kamatnak vagy hivatalos diszkontrátának is nevezik. A kamatlábat nem szabad összekeverni az irányadó kamatlábbal. Sokan téves következtetéseket vonnak le az alapján, hogy mindkét mutatót kiegyenlítették 2016. január 1-je óta.
A jegybank kamatlába az a százalék, amelyet a kereskedelmi bankok vagy más hitelintézetek felszámítottak kölcsönkölcsönök nyújtásáért. A refinanszírozási kamat fő funkciói a következők:
- Gazdasági szabályozás.
- A betétekből származó jövedelem adói.
- A munkáltatónak kiszabott bírság kiszámítása az alkalmazottak lejárt fizetése után.
- A be nem fizetett adók és díjak büntetésének kiszámítása.
A kamatláb először 1992-ben jelent meg. De akkor a neve némileg másként hangzott. Egy 1992. április 10-i táviratban a kamat neve úgy hangzott, mint „a központi hitelforrások diszkontrátája”. De már ugyanazon év május 22-én az árfolyam neve modern lett.
A Központi Bank a refinanszírozási kamat szintjét az alábbiak alapján határozza meg:
- Hitelpiaci igények.
- Mondatok száma.
- Kockázatok.
- A becsült inflációs ráta.
- Az árfolyam iránya.
- Adók
A kamatláb meghatározásának fő okai mellett sok más tényező is megváltoztathatja a döntést.
Miért fontos tudni a kamatlábak változásáról
A refinanszírozási kamatot csak a Központi Bank bizonyos jutalékai szabhatják meg. Ennek eredményeként az a százalék, amelyet az átlagpolgárok fizetnek, akik pénzt vettek fel egy kereskedelmi banktól, közvetlenül ettől a mutatótól függ. Így kiderül, hogy ha a Központi Bank megemeli a kamatlábat, akkor ahhoz, hogy egy kereskedelmi bank kifizesse az adósságot és nyereségbe kerüljön, még a refinanszírozási kamatnál magasabbra kell szabnia az általa kiszolgált személyek kamatát. A kamatláb csökkenése esetén a hitelszervezetek is csökkentik a kölcsönök kamatát.
Érdemes megjegyezni, hogy ha az arány emelkedik, akkor ennek két oka van:
- A nemzeti valuta vonzerejének növelése. A Forex piac refinanszírozási rátájának növekedése következtében a valuta növekszik. A bankok magasabb kamatlábon képesek elhelyezni a befektetők által allokált pénzt betéteken.
- Az infláció csökkentése az országban. A kamatláb miatt az áremelkedés nem megengedett a termelés növekedése nélkül.
De a pozitív szempontok mellett a refinanszírozási ráta növekedésének jelentős hátránya van: a kamatemelés következtében az üzleti hitelezés egyre drágább. Ennek eredményeként a szervezetek leépülnek, és az országban megjelenik a munkanélküliség. Emellett növekszik a forgalomban lévő pénz mennyisége.
Amikor a kamatláb csökken, akkor pont az ellenkező hatása jelentkezik. A vállalkozások könnyebben vehetnek fel hitelt, de az infláció az országban növekszik, és a valuta csúnyává válik a befektetők számára.
Éppen ezért a kamatláb helyes meghatározásához a fontos információk maximális összegyűjtése és hozzáértő tervezés szükséges.
