Az inflációs ráta fontos gazdasági mutató, amely lehetővé teszi, hogy képet kapjon a termékek és szolgáltatások árainak dinamikájáról, valamint a pénz reálértékének csökkenéséről egy vagy több év alatt. Gazdasági képletek segítségével mérheti az infláció növekedésének ütemét. Ehhez elegendő statisztikai információval rendelkezni az általános árszintről, amely egy adott időszakban érvényes volt.
Az infláció mérésére több gazdasági mutatót használnak. A legnépszerűbb kettő: a fogyasztói árinflációs index és a GDP (bruttó hazai termék) deflátor. Az első az infláció növekedésének ütemét mutatja a lakosság napi szükségleteinek szintjén, a második mutató pedig a nemzetgazdaságon belüli inflációt méri.
Az infláció növekedésének ütemének mérése árindexek segítségével
A fogyasztói árak inflációs rátáját százalékos értékben fejezzük ki, amely a jelenlegi időszak árváltozásának szintjét mutatja az előző időszakhoz képest.
Az inflációs ráta árindexek alapján történő meghatározásához a következő képletet kell használni:
(A tárgyidőszak árszintje - az előző időszak árszintje): Az előző időszak árszintje x 100%
A számítások alapja általában egy szokásos fogyasztói kosár ára, mint árszint. Ennek tartalmaznia kell a beszámolási és a bázisidőszakra vonatkozó ugyanazokat az árukat és szolgáltatásokat.
Példa a 2010-es inflációs ráta kiszámítására:
• A fogyasztói kosár költsége 2010-re - 8014 rubel. 17 kopeik
• A fogyasztói kosár költségei 2009-ben - 7292 rubel. 01 kopeik
Az inflációs ráta 2010-ben megegyezik:
(8014, 17 - 7292, 01): 7292,01 x 100% = 9,9%
Egy ilyen számítás segítségével meg lehet mérni az infláció növekedésének ütemét bármely időszakra - hónapra, negyedévre, évre vagy több évre. Az árszint értékének bármilyen szerkezete is lehet. Például, ha az élelmiszer-infláció növekedési ütemének kiszámításához szükséges, ez a mutató csak az élelmiszer-kosár költségeit tartalmazza. Hasonlóképpen megmérheti bármely más áru vagy szolgáltatás inflációs rátáját is.
Az inflációs ráta kiszámítása a GDP-deflátor növekedési ütemének felhasználásával
A GDP-deflátort a nominális és a reál-GDP arányában határozzák meg, százalékban kifejezve. A nominális GDP a bruttó hazai termék a folyó év áraiban kifejezve. A reál-GDP a bruttó hazai termék az elmúlt (bázis) év áraiban kifejezve.
A GDP-deflátor nem teszi lehetővé a fogyasztói árak valódi dinamikájának teljes nyomon követését, mivel a bruttó hazai termék értéke magában foglalja a nemzetgazdaság összes termékét és szolgáltatását. Az inflációs rátát azonban gyakran ennek a mutatónak a alapján számítják ki. Ehhez a következő képletet alkalmazzuk:
(GDP-deflátor a beszámolási időszakban - GDP-deflátor a bázisidőszakban): GDP-deflátor a bázisidőszakban
Az így kapott érték lehetővé teszi az infláció növekedésének ütemének mérését a nemzetgazdaság általános árszintje alapján, és ezáltal nyomon követheti változásuk dinamikáját.
