Az emisszió meglehetősen sokoldalú fogalom, nem adható egyértelmű definíció. Gyakran ezt a kérdést a pénz forgalomba bocsátásaként értik az elhasználódott és megrongálódott bankjegyek és érmék helyett, ami nem vezet a pénzkínálat növekedéséhez. A kibocsátás az értékpapírok (részvények, kötvények, tanúsítványok stb.) Kibocsátása is bármely kibocsátó részéről: állam, részvénytársaságok, hitelintézetek.
A közgazdászok az "emisszió" kifejezést a pénz forgalomba hozatalára használják, ami megfelel az infláció szintjének vagy az áruk tömegének növekedésének, ami a forgalomban lévő pénz növekedéséhez vezet (pénzkínálat). Mondhatjuk, hogy az emisszió olyan pénzkérdés, amely a pénz mennyiségének növekedéséhez vezet. Ez azt jelenti, hogy nem minden pénzkibocsátás nevezhető emissziónak. Végül is a pénz felszabadítása folyamatosan történik. A készpénz nélküli pénz forgalma akkor kezdődik, amikor a bankok hitelt adnak ki ügyfeleiknek, a készpénzforgalom pedig készpénzes tranzakciók végrehajtásakor kezdődik. Ugyanakkor az ügyfelek törlesztik hiteleiket, valamint készpénzt adnak át a bankok pénztáraihoz. Ez azt jelenti, hogy nem növekszik a pénzkínálat, ugyanannyi pénz van forgalomban. A forgalomba kerülő pénz típusától függően megkülönböztetik a nem készpénzt és a készpénz-kibocsátást. A készpénz kibocsátás a forgalomba kerülő további bankjegyek (bankjegyek és érmék) kibocsátása. A készpénz nélküli kibocsátás az aktív műveletek végrehajtása során a bankoknál vezetett számlák egyenlegének növekedése. Ugyanakkor a nem készpénzes kibocsátás az elsődleges. Végül is a bank csak a számlaegyenlegük határain belül bocsát ki készpénzt. Ez azt jelenti, hogy a kibocsátás volumenének növelése érdekében szükséges, hogy a nem készpénzes számlaegyenlegek növekedjenek, azaz nem pénzbeli kibocsátásra került sor A pénzkibocsátás fő célja a vállalkozások növekvő hitelalapok iránti igényeinek kielégítése. A kereskedelmi bankok hitelek nyújtásával is kielégíthetik. Segítségükkel azonban csak a gazdasági egységek pénzigényét lehet kielégíteni, nem pedig kiegészítő szükségleteket. De a termelés növekedése és az árak növekedése miatt folyamatosan felmerül a további források iránti igény. Ezért ennek kielégítésére van egy kibocsátási mechanizmus. A modern körülmények között az államnak, amelyet a jegybank és a kincstár képvisel, joga van pénzt kibocsátani. A kibocsátott pénz újraelosztása a kereskedelmi bankok és más hitel- és pénzügyi intézmények rendszerén keresztül történik.