A költség az érték-csere kapcsolatok mennyiségi ábrázolása, amely kifejezi egy szolgáltatás, termék, ingatlan vagy más csereobjektum alapvető tulajdonságait. Az érték fogalmát a mindennapi életben a megszerzés költsége határozza meg, a közgazdaságtanban pedig tágabb értelemben van.
Az érték az egyenértékű csere mennyiségi arányának alapja. Ugyanakkor számos elmélet és iskola próbál megmagyarázni ennek a koncepciónak a természetét, és általános sémát ad a definíciójához. A termék értékének gazdasági fogalma meghatározza, hogy az olyan összetevőket tartalmaz, mint a nyersanyagok költsége, a munkaerőköltségek, a szállítási költségek, az energia- és üzemanyagköltségek, a bérleti díjak, valamint az egyéb termelési és értékesítési költségek. Végül hozzáadódik a gyártó vagy a szállító "csalása", amely meghatározza a profitjukat. Ezenkívül az érték értékét olyan tényezők befolyásolják, mint a piaci kereslet és kínálat, amelyek aránya lehetővé teszi a fogyasztók igényének meghatározását egy adott termék vagy szolgáltatás iránt. Ehhez a gyártók társadalmi felméréseket és marketing kutatásokat végeznek, amelyek után kiszámítják a költség optimális értékét. Ez az érték az árképzés állami szabályozásától is függ. Ennek eredményeként meglehetősen nehéz meghatározni a termékek költségeit, mivel annak meghatározásához számos egymással nem összefüggő tényezőt kell figyelembe venni. Az objektum értékét azonban nemcsak a költségek határozhatják meg. Így sokkal nehezebb kiszámítani a szellemi javak költségeit, amelyek magukban foglalják a történelmi értékeket és a műalkotásokat, mivel az árat itt teljesen más törvények szabályozzák. Ebben az esetben az ár tartalmazhat olyan fogalmakat, mint a szépség, a népszerűség, a hírnév, valamint a szerző nevét és egyéb árnyalatokat, így az érték, mivel alapvető gazdasági kategória, meglehetősen nehéz megérteni és elemezni. Ennek a mutatónak a leghíresebb elméletei a következők: 1) Az érték munkaerő-elmélete, amely az áruk gyártására fordított munkaidő fogalmán alapszik. 2) A marginális hasznosság elmélete, az emberi szükségleteken alapul. 3) A szubjektív értékelmélet, amely megalapozza a valós ár fogalmát.4) A termelési költségeken alapuló költségelmélet.