A forgótőke a vállalkozás eszközei, amelyeket a jelenlegi tevékenységébe fektetnek be, és biztosítják a termelési folyamat folyamatosságát. Ide tartoznak a saját forgalomban lévő vagyonaik - azok az eszközök, amelyek a társaság saját tőkéjének rovására jönnek létre.
Utasítás
1. lépés
A saját forgótőke kiszámítása az egyes szervezetek pénzügyi elemzésének első lépése, mivel hiányuk esetén a vállalat kénytelen külső vagyonképzési forrásokhoz (hitelek és kölcsönök) fordulni.
2. lépés
A vállalat saját forgalomban lévő eszközének nagyságát többféleképpen lehet meghatározni. Az első esetben a saját forgalomban lévő eszközök alatt a szavatolótőke-források (saját tőke) összege és a befektetett eszközök összege közötti különbséget értjük. Úgy gondolják, hogy a vállalkozás gazdasági tevékenységének normális biztonsága érdekében saját forgótőkéjének legalább a saját tőkéjének 1/3 részének kell lennie. Más szavakkal, a szervezet saját tőkéjének elegendőnek kell lennie az összes forgóeszköz és a forgalomban lévő eszközök körülbelül 1/3-ához.
3. lépés
A saját forgótőkét is más módon számolják:
SOS = SK + DO - VA, ahol
SK - a vállalkozás saját tőkéje, DO - hosszú lejáratú kötelezettségek (kötelezettségek), VA - a vállalkozás befektetett eszközei.
Ezzel a számítási módszerrel feltételezzük, hogy a működő tőke nemcsak a saját tőke, hanem a hosszú távon vonzott források (kölcsönök és kölcsönök) rovására is képződhet.
4. lépés
Ezenkívül a saját forgóeszközök kiszámíthatók a vállalkozás forgóeszközei és rövid lejáratú kötelezettségei (kötelezettségei) közötti különbségként.
5. lépés
A vállalkozás pénzügyi helyzetének elemzése során meghatározzák a saját forgó eszközeivel képzett ellátási együtthatót is. Kiszámítása a saját forgalomban lévő eszközök és a szervezet forgalomban lévő eszközei összegének hányadosa. Ennek az együtthatónak a standard értéke 10%, azaz a társaság forgóeszközének legalább 10% -át a saját tőke rovására kell kialakítani.
