A belorusz kormány ismét felveti a nyugdíjkorhatár emelésének kérdését. A lakosság többsége negatívan viszonyul ehhez. Miért?
Fehéroroszországban ismét felvetik a nyugdíjreform kérdését. Az országban a nyugdíjkorhatár emelése több mint két évvel ezelőtt kezdődött. A kormányt egy ilyen népszerűtlen lépés megtételére kényszerítette egyrészt az IMF követelései, másrészt a 90-es évek után az egész FÁK-ban kialakult nehéz demográfiai helyzet. Alekszandr Lukasenko 2016. április 11-én rendeletet írt alá „A nyugdíjellátás javításáról a változó társadalmi-demográfiai körülmények között”. A rendelet szerint Fehéroroszországban megkezdődött a nyugdíjkorhatár fokozatos, de elkerülhetetlen emelése. A minimális nyugdíjkorhatár minden évben hat hónappal emelkedik. Ha a reform előtt a nők 55 éves kortól, a férfiak pedig 60 éves koruktól nyugdíjba mentek, akkor 2022-re a nők nyugdíjkorhatára eléri az 58, a férfiaknál pedig a 63 évet. Emellett az öregségi nyugdíj megszerzéséhez szükséges szolgálati idő is félévenként 6 hónappal nő. Jelenleg 16 és fél éves. 2025-re a minimális szolgálati időnek 20 évre kell emelkednie.
Mit gondolnak az emberek és mit mondanak a szakértők?
A nyugdíjkorhatár emelése az egyik legnépszerűtlenebb intézkedés, és a lakosság hozzáállása ehhez a reformhoz rendkívül nehéz. Az IISEPS felmérései szerint 2016-ban a lakosság mindössze 19% -a reagált pozitívan erre az újításra. A válaszadók 70% -a negatívan értékelte a kormány kezdeményezését a nyugdíjkorhatár és a minimális szolgálati idő növelésére. 11% nehezen tudott válaszolni.
Az emberek reakciója érthető. Sokan becsapva tartják magukat, mert az állam társadalmi garanciái egyre törékenyebbek. A legtöbb ember nem tudja elképzelni, hogyan fog teljes erővel dolgozni, olyan egészségügyi problémák miatt, amelyek az ötven éves mérföldkő után a túlnyomó többség észrevehetően meggyengült. Egyesek egyenesen azt mondják, hogy a leendő nyugdíjasok többsége egyszerűen nem éri el az állam által meghatározott új korú nyugdíjkorhatárt. Különösen igaz ez a férfiakra, akik a statisztikák szerint korábban halnak meg, mint a nők.
A nyugdíjreform helyzetének elemzése arra kényszeríti az államot, hogy ismét felvetje a nyugdíjkorhatár emelésének kérdését. A nyugdíjakban néhány éven belül újra felmerül a feszültség. Mi ennek az oka?
A népességnövekedés 2013 óta a nyolcvanas évek végi bumm-boom következménye. A következő években a demográfiai "gödör" ismét emlékeztetni fogja a problémákat. Emellett az ENSZ előrejelzései szerint az elkövetkező években az egész világon nő a fogyatékossággal élő emberek száma, és csökken a munkaképes lakosság száma. A világ népességének „öregedése” szomorú valóság, amellyel számolni kell - állítja sok szakértő.
A globális válság, amely egyre gyakrabban érzi magát, csak súlyosbodni fog. Ezenkívül a szakértők megállapították, hogy jelenleg a nők várható nyugdíjazásának várható élettartama körülbelül 25 év, a férfiaké - csak 15. A nemek közötti egyenlőség támogatói javasolják a férfiak és a nők nyugdíjkorhatárának kiegyenlítését, a nyugdíjkorhatár mindenkinek 65 év körüli.
A gazdasági mechanizmusok tökéletlensége
Az emberek rendkívül irritált reakcióját az is okozza, hogy a nyugdíjreform gazdasági mechanizmusai nincsenek jól átgondolva. Egyes képviselők és szakértők azt javasolják, hogy a lakosság gondolja át kiadásait, "változtasson a viselkedésén", és kezdje meg kiskorától kezdve a nyugdíjazást. Az ilyen javaslatok ironikus mosolyt okoznak az emberek többségében. Miért?
Az átmenet a felosztó-kirovó nyugdíjrendszerről a finanszírozottra néhány éven belül nem fejeződik be. Az ilyen mechanizmusok évtizedek óta változnak. Ráadásul sok olyan embernek, aki túlélte a 90-es éveket, negatív tapasztalatai vannak, és nem bíznak az állami takarékintézményekben, attól tartva, hogy a bankcsőd következtében a megtakarítások „kiéghetnek”, vagy az inflációs folyamatban „feloldódhatnak”.
A hosszú lejáratú betétek hatástalanná válnak a magas infláció miatt, a nyugdíjalapok pedig elmaradottak, ha nem is rendkívül gyengék. Mindenesetre a válaszadók többségének véleménye szerint nincsenek olyan megbízható felhalmozási mechanizmusok, amelyek ma garantálják Fehéroroszországban az időskorra elkülönített pénzügyi források biztonságát.
