Az értékpapír-piac bármely befektetőjének munkája szorosan összefügg a kockázattal. Minél magasabb azonban az egyes kereskedések kockázata, annál magasabb a jövedelmezőség szintje. Matematikailag az értékpapír jövedelmezőségét a kapott jövedelem és a vásárlás költsége viszonyában fejezik ki.
Utasítás
1. lépés
Az értékpapír olyan árucikk, amelynek értéke van. A tényleges terméktől eltérően azonban nem hordoz semmilyen anyagi értéket. Az értékpapír adás-vétele a vevő és az eladó közötti tőzsdei ügylet, amely a jogok átruházásában és a kötelezettségek megjelenésében fejeződik ki.
2. lépés
Az értékpapír megtérülése a vevő jövedelemszerzési jogában fejeződik ki. Ez az érték a jövedelem és az elköltött pénz közötti százalék. Az egyértelműség kedvéért a hozam megtérülési ráta formájában kerül bemutatásra, amelyet osztaléknak (kamatösszegnek) neveznek, amelyet a befektető az egyes elszámolási időszakok (hónap, negyedév, év) végén kap.
3. lépés
A befektető éves jövedelme az értékpapírok árának növekedésére való összpontosítás eredményeként jön létre, és a kezdeti befektetés összegétől függ. Az értékpapírok hozamát a befektetés hatékonyságának felmérése céljából számítják ki, hogy meghatározzák a pénz elhelyezésének legjövedelmezőbb módját.
4. lépés
Általában az értékpapír hozamát a következő képlettel számolják: d = (S_n - S_0) / S_0, ahol S_0 az értékpapírok kezdeti költsége, S_n a végső költség, d a megtérülési ráta százalékban kifejezve.
5. lépés
Az értékpapír éves hozamának meghatározása az egy részvényre jutó osztalék és az érték aránya. Az éves kamatlábat az összetett kamatláb alkalmazásával jellemzik, és a következő képlettel számítják: d = (1 + i / n) ^ n - 1, ahol i az év névleges kamatláb, n az Az év azon időszakainak száma, amelyekre a kamatos kamatot kiszámítják: a százalékos hozamot évente egyszer számítják ki, de a képlet megadja azt a felhalmozott értéket, amely egy részvénynek akkor lenne, ha kamat keletkezne az egyes időszakok végén.
6. lépés
A jelenlegi hozam megegyezik az évre szóló értékpapírra fizetett kuponfizetések összegének elosztva annak aktuális piaci értékével. Ezt a jövedelmezőségi mutatót ritkán használják, mivel nem tükröz néhány fontos jellemzőt, például nem veszi figyelembe a befektető kockázatát az értékpapírok vásárlásakor.
7. lépés
A belső megtérülési ráta vagy a belső megtérülési ráta az a kamatláb, amely mellett az adott részvény jövőbeli cash flow-jának jelenlegi értéke megegyezik a piaci árával. Kiszámításához a következő képletet alkalmazzuk: d = (k + (N - P) / t) / ((N + P) / 2), ahol k az éves kamatláb, N a részvény névértéke, P a jelenlegi piaci ára, t - futamideje években. A kötvények tekintetében ezt a mutatót lejáratig tartó hozamnak hívják, miközben feltételezzük, hogy a belső megtérülési ráta az egész időszak alatt változatlan marad.
