Az utóbbi időben a hírekben és a tematikus cikkekben egyre gyakrabban megtalálható a kockázatkezelés fogalma. És most sok szakértő a kockázatkezelésről mint külön irányítási rendszerről beszél.
Utasítás
1. lépés
Minden szervezet, legyen az öt alkalmazottal rendelkező kisvállalkozás, vagy egy hatalmas multinacionális vállalat, kockázatokkal szembesül. Természetesen a kockázatok, amelyekkel szembesül, a vállalat méretétől is függenek. A kockázatkezelés mint irányítási rendszer megértéséhez fontos meghatározni a vállalat céljait.
2. lépés
A társaság leggyakoribb célja a profitszerzés. Meg kell azonban jegyezni, hogy ez a cél mélyebb feladatokat rejt, nevezetesen a vállalat fejlesztését, stabil működését, terjeszkedését stb. Megfelelő nyereség elérése esetén még egy kisvállalat is fokozatosan fekteti be a kapott pénzeszközöket a további fejlesztésekre. Ebben a tekintetben pedig a kockázatok megelőzése és azok kezelésének képessége minden vállalat számára fontos feladattá válik.
3. lépés
A kockázatkezelés a bizonytalan gazdasági helyzetben a kockázat mértékének csökkentésére irányuló munka megszervezésére irányul. Ez egy teljes kockázatkezelési rendszer, valamint különféle típusú kapcsolatok: gazdasági, pénzügyi, jogi stb. A kockázatkezelés magában foglalja mind a stratégiát, mind a kezelési taktikákat.
4. lépés
Ha a kockázatkezelést irányítási rendszernek tekintjük, akkor két alrendszer különböztethető meg benne: egy objektum és egy menedzsment alany. A menedzsment tárgya maga a kockázat és a kockázatos tőkebefektetések, valamint a gazdasági egységek közötti gazdasági kapcsolatok. Ilyen kapcsolatok például az üzleti partnerek, a versenytársak, az ügyfél és a szállító közötti kapcsolatok stb. A menedzsment tárgyát olyan speciális csoportként értjük, amely az objektum működését végzi.
5. lépés
A kockázatkezelés révén meg lehet határozni a jövőbeni eltéréseket a számított eredményektől, ezt követően pedig kezelhetők. A megfelelő kockázatkezeléshez azonban a felelősség egyértelmű elosztása szükséges a felső vezetés között és minden szinten. A felső vezetésnek egyszerre kell fellépnie a kockázatkezelési rendszer bevezetésének kezdeményezőjeként és az ellenőrző szervként is. A meghozott döntések nem lehetnek ellentétesek a jogszabályokkal, a nemzetközi jogi aktusokkal és a társaság belső dokumentumaival.
6. lépés
Jelenleg a kockázatkezelésre számos szabvány vonatkozik a világ különböző országaiban. Ide tartoznak: Az Európai Kockázatkezelő Egyesületek Szövetségének kockázatkezelési szabványa, Ausztrália és Új-Zéland kockázatkezelési szabványa, az Egyesült Királyság kockázatkezelési gyakorlati kódexe, ISO 31000: 2009 kockázatkezelés. A Nemzetközi Szabványügyi Szervezet (ISO) alapelvei és irányelvei.
