A bontási módszer lehetővé teszi a bármilyen típusú problémák megoldásának egyszerűsítését, részletes elemzésük és a folyamat több szakaszra bontása alapján. Leggyakrabban a módszert az analitikában, a közgazdaságtanban, a matematikában és bármilyen kutatás során alkalmazzák.
A bontási módszer a rendelkezésre álló adatok logikáján és elemzésén alapul. A kiosztott feladatok megoldásának ez a megközelítése lehetővé teszi, hogy lépést tartson a modern életvitel, az üzleti tevékenység folytatása, sőt a hétköznapi életproblémák - családi, költségvetési, pszichológiai - megoldásával. Sőt, a technikát még azok is használják, akik nem ismerik annak alapjait, és még csak nem is sejtik a létezését, vagyis tudatalatti szinten. Amikor kollégákkal vagy szeretteivel viselkedési taktikát építünk, segítünk a gyermeknek a nehéz házi feladatok elvégzésében, átgondoljuk a nap ütemtervét és a jövőnk egészét, akkor a bontási módszert használjuk egyik vagy másik formában.
Mi a bontási módszer
Egyszerűbben fogalmazva: a bomlás egyetlen feladat felosztása kisebb feladatokra, és ezek egymás utáni megoldása a feltett kérdésre adott válasz elérése vagy a kitűzött, végső cél elérése érdekében. A technika a lehető legegyszerűbb és érthetőbb, nem igényel bizonyos készségeket egy adott területen, és felhasználható a cél elérésére akkor is, ha a tudás és a tapasztalat minimális.
A bontási módszerről számos tudományos munka íródott, meghatározták annak főbb szakaszait, elveit és alkalmazási területeit. Bizonyos területeken a technika egyszerű, 2-3 szakaszban hajtják végre, egyeseknél sokáig tarthat, és lépésről lépésre haladhat, és a szakemberek és alkalmazottak egész csoportjait bevonják a folyamatba.
A bomlási folyamat lehetővé teszi, hogy egyszerűsítsen valamit anélkül, hogy megbontaná annak integritását. A tevékenységek vagy feladatok megosztása nem befolyásolja az eredményül kapott komponensek fontosságát, de nagymértékben megkönnyíti és néha lerövidíti a terv végrehajtásának idejét. A cél elérési rendszerek (szintek) száma függ a tevékenység irányától, a módszer alkalmazási területétől, a problémát megoldó személy tudásszintjétől.
Annak ellenére, hogy ezt a módszert az ókortól kezdve alkalmazták, Danzing és Woolf amerikaiak csak 1960-ban írták le részletesen, strukturálva és tudományos munka formájában. Ők fejlesztették ki a módszer algoritmusait, az alapelveket és a módszer generációs oszlopait.
Bomlási elvek és felépítés
A bomlási technika maximális hatásának elérése érdekében a folyamatot bizonyos elveknek (szabályoknak) megfelelően kell végrehajtani:
- egy feladat vagy cél strukturálásának az elemzés szakaszokra való egyszerűségén kell alapulnia,
- a célokat úgy kell meghatározni, hogy azok a lehető legegyértelműbbek legyenek azok számára, akik megoldják őket,
- a másodlagos feladatok első alstrukturális vonalának kialakulása után a feladatmegvalósító (annak megoldása) meghatározza a cél további elemzésének szükségességét - szükség van-e újabb szakaszra vagy sem.
A kitűzött cél lépésről lépésre történő elemzése során az optimális megoldás megtalálása érdekében ellentmondások merülhetnek fel az épített rendszer következetességével és egységével kapcsolatban. Ezeket több lépésre is fel lehet bontani, hogy kiküszöböljék a probléma megoldása során felmerülő hibákat. Az ilyen megközelítés nemcsak a helyes válasz megtalálásában, hanem az üzleti fejlődés útjának meghatározásában, a gazdasági, társadalmi és pszichológiai problémák optimalizálásához szükséges kutatási módszerek és kardinális megoldások megtalálásában is segít.
A bontási módszer felépítését a működésének elve alkotja. A legutolsó (legalacsonyabb) szint a kezdeti, és ettől a szinttől kezdődik a megoldás keresése. A lépéseket egymás után, szigorúan a felépített séma szerint hajtják végre, és általában a cél elérésének folyamata nem sok időt vesz igénybe. Ezenkívül a lebontás a csapatmunkában a leghatékonyabb, amikor a résztvevők mindegyike egy-egy meghatározott feladatot lát el.
A lebontás céljai és típusai
Leggyakrabban a bomlási módszert a modern világban használják az üzleti életben, vagy inkább a menedzsmentben, a menedzsment tudományában, az adminisztrációban, a vezetésben, az összes termelési és kereskedelmi folyamat optimalizálásában. A módszeres adatelemzésnek ez a módszere az
- funkcionális,
- szerkezeti,
- tárgy.
A funkcionális bontásban az első szakaszban egy bizonyos cselekvési algoritmust fejlesztenek ki, amelyhez az adat sémát ezután kiigazítják. Ez a módszer optimális azokban a helyzetekben, amikor az adatok nem strukturáltak, nincsenek felosztva típusokra és alfajokra.
A szerkezeti lebontással a feladat a legegyszerűbbekre oszlik, amelyekből a megoldás megtalálásának terve készül. Az alfeladatok hierarchikus táblázatba vannak rendezve, ahol a megoldások szempontjából a legegyszerűbb közülük az első. Egyeseknek alternatívákat kínálhatnak - információk keresése és hozzáadása, új adatok beírása a folyamat optimalizálása érdekében.
A tárgy lebontása során a folyamat szubjektumokra oszlik, amelyek funkcionális elemek, amelyek bizonyos adatokat (információkat) cserélnek. A kiválasztott objektumok mindegyike rendelkezik bizonyos jellemzőkkel, felelős az azonos típusú információk továbbításáért vagy gyűjtéséért. Az ilyen típusú bomlásokban lévő objektumok állapotát viselkedésnek nevezzük, amely alapján egy adott döntés születik a további cselekvésekről, meghatározódik a kitűzött célhoz vezető út.
A bontási folyamat strukturálásának jellemzői
A strukturálás a felsorolt bontási technikák mindegyikének sarokköve. Az adott probléma megfelelő megoldásának megtalálásához készítsen tervet az alapelvek betartásáról:
- a szintrendszer szigorú betartása - amikor az alsó szint csak annak engedelmeskedik, ami felette van, és kevés logikai kapcsolata van a magasabbakkal,
- az egyik feladat felosztása több részfeladatra azonos típusú jellemzők szerint történik, és ha az egyik alsó struktúra eltérő jellemzőkkel rendelkezik, akkor azt is fel kell osztani többre,
- az összes létrehozott alrendszer egyetlen célt követ - 100% -ban a fő feladat egyik alkotóeleme, és az alszekciók százalékos arányának kell lenniük az összegüknek,
- a mélységet (a struktúra szintjeinek számát) a kezdeti szakaszban határozzuk meg, hierarchikus struktúrát készítünk, a szintek számát úgy, hogy számuk lehetővé tegye az egész rendszer egyidejűleg történő vizuális lefedését.
A bontási módszerhez néha olyan logikai és elemzési szempontokat sem használnak, mint például a célok és problémák fája, amely felépítésében hasonló a családfához. Ez a strukturálási módszer lehetővé teszi a feladatok és részfeladatok kompakt rendezését, az összes szint egy síkban tartását és megkönnyítését azok megjelenítésében. A kezdeti szakaszban a problémák fája jön létre, elemzése után pedig a célok fája. Ennek eredményeként a szerkezet megmarad, és minden részprobléma megtalálja a maga megoldását.
Hogyan válasszuk ki a bontási stratégiát
A bontási módszer eredetileg választott stratégiája nem mindig helyes, és a probléma megoldásának különféle módjainak kipróbálásával kell elérnie azt, amit keres. A többszintű és alszintű diagram elkészítésének első tapasztalata gyakran felesleges kis feladatok létrehozásához vezet, amelyekre nincs szükség a cél eléréséhez. Ezért javasolják a szakértők, hogy először próbálják meg a legegyszerűbb módszereket, és ne készítsenek összetett sémákat.
A bontási struktúra létrehozásakor érdemes megjegyezni a következő kifejezést: "A problémákat a megjelenésükkor kell megoldani." A probléma megoldásának ezen elvének tanításának alapja a cut-off módszer alkalmazása:
- a fő cél meg van határozva,
- a feladat többféle feladatra oszlik,
- részfeladatok, ha szükséges, kisebb értékekre vannak felosztva
- elvégezzük az egyes megjelenített vonalak (struktúrák) elemzését,
- feleslegesek és jelentéktelenek,
- a problémák és célok létrehozott fája új síkra kerül,
- kezdődik a döntés.
Minden lépést nyugodt légkörben kell végrehajtani, a szakaszokat kimondják és vizualizálják, ami lehetővé teszi a feleslegesek gyors azonosítását és a legpontosabb cselekvési program kialakítását a legrövidebb megoldás megtalálásához.
A pszichológiai pillanat is fontos. A csapatmunka sokkal jobb eredményeket hoz, mint az egyéni bomlási elemzés. A titok egyszerű - a hallgatók és a kritikusok jelenléte stimuláló, és az "egy fej jó, kettő jobb" elvet nem törölték, és aktívan használják.
A bontási módszer az élet, az üzleti élet és a tudomány bármely területén alkalmazható. A legösszetettebb problémák megoldásának egyszerűbb módját még nem találták meg. Csak az a fontos, hogy teljes körűen elsajátítsuk egy nagy feladat vagy probléma kisebbekre történő felosztásának trükkjeit, amelyek könnyebben megoldhatók, majd a kapott adatokat egyetlen egésszé teszik.
