Az egyéni vállalkozó által fizetett adók és azok kiszámításának algoritmusa az alkalmazott adórendszertől függ - STS, UTII vagy OSNO. Ettől függetlenül minden vállalkozó köteles hozzájárulni a FIU-hoz.
Hogyan lehet kiszámítani az egyéni vállalkozók adatait az egyszerűsített adórendszer alapján
Az egyszerűsített adórendszert alkalmazó egyéni vállalkozók esetében az összes adót egy - egy adóval - váltja fel. Az adó összegének meghatározásának tárgya lehet jövedelem vagy jövedelem mínusz kiadások. Az egyéni vállalkozó a gazdasági megvalósíthatóság kritériumai alapján önállóan választhatja ki az adózás tárgyát.
Az egyszerűsített adórendszer egyetlen adóját a következőképpen számítják ki: adókulcs * adóalap.
Az adókulcs az adózás tárgyától függően változik. Az adóztatási "jövedelem" tárgya 6%. A kapott jövedelem (egyéni vállalkozók jövedelme) adóalapként működik. Bármilyen kiadást nem vesznek figyelembe. Az egyszerűsített adózási rendszer egyéni vállalkozói - 6% -kal csökkenthetik az Orosz Föderáció Nyugdíjpénztárának, az MHIF-nek és a Társadalombiztosítási Alapnak a saját és munkavállalói számára fizetett biztosítási díjak adóját. Ha egy egyéni vállalkozónak vannak alkalmazottai, akkor a levonás maximális összege 50%, ha nincs, akkor teljesen (100% -kal) csökkentheti az adót.
Példa az egyszerűsített adórendszer kiszámítására az alkalmazottak nélküli egyéni vállalkozók számára. Az egyéni vállalkozó jövedelme az évben elérte a 300 000 rubelt, a nyugdíjpénztári hozzájárulások - 20 727, 53 rubel. A fizetendő adó összege 300 000 * 0, 06 = 18 000 - 20753, 53 = 0. Kiderült, hogy nem kell adót fizetnie, mert a járulékok nagyobbak, mint a számított adó összege.
Példa az egyszerűsített adórendszer kiszámítására az alkalmazottakkal rendelkező egyéni vállalkozók számára. Az egyéni vállalkozó jövedelme az évre 1 000 000 rubelt tett ki, a munkavállalók nyugdíjalapjához való hozzájárulás - 120 000 rubel. Az adó összege 100 000 * 0, 06 = 60 000. Csak 50% -kal csökkenthető járulékokkal, azaz. 30 000-t kell fizetnie.
Ha a cél „jövedelem-ráfordítás”, akkor az alapkamat 15% (egyes régiókban - 5–15% bizonyos típusú tevékenységet folytató egyéni vállalkozók esetében). Az egyszerűsített adózási rendszerben alkalmazott egyéni vállalkozók esetében - 15% - a megerősített kiadásokat veszik figyelembe, azaz az adóalap nem bevétel, hanem egy egyéni vállalkozó nyeresége. Az összes bevételt és kiadást az év elejétől időbeli elhatárolás alapján határozzák meg. Van egy fontos szabály: ha a minimális adó (a forgalom 1% -a) magasabb, mint a számított, akkor azt meg kell fizetni.
Példa az egyéni vállalkozókra vonatkozó adószámításra az egyszerűsített adórendszerről - 15%. Az egyéni vállalkozó jövedelme 2 000 000 rubelt tett ki, dokumentált kiadások - 1 200 000. Az adóalap (2 000 000 - 1 200 000) = 800 000. Az adó összege = 800 000 * 0, 15 = 120 000 rubel. Ugyanakkor a minimális adó = 2 000 000 * 0,01 = 20 000 rubel, ami kevesebb, mint a számított adó. Ennek megfelelően 120 000 rubelt kell befizetni a költségvetésbe.
Hogyan lehet kiszámítani az adókat az egyéni vállalkozók számára az OSNO-n
Az OSNO-n dolgozó egyéni vállalkozók személyi jövedelemadót és áfát fizetnek. A személyi jövedelemadó 13% -át a jövedelem és a dokumentált költségek (szakmai levonások) különbözetéből fizetik ki. Az okirati igazolás lehetetlensége esetén a jövedelem csökkenthető a költségek színvonalával (a jövedelem összegének 20% -a).
Például az egyéni vállalkozó jövedelme 50 000 rubelt hagyott, kiadások - 30 000 rubelt. Fizetendő személyi jövedelemadó - (50 000 - 30 000) * 0,13 = 2600.
Az áfa kiszámítása a következőképpen történik: a jövedelem összege elosztva 118-val és megszorozva 18-val az áfa "megállapított". Az beszámított áfa kiszámítása a beszállítóktól kapott számlák alapján történik. Fizetendő héa összege = "felszámítandó összeg" mínusz "ellentételezhető összeg".
Hogyan lehet kiszámítani az egyéni vállalkozók adatait az UTII-n
Az UTII összegének kiszámításakor a reáljövedelem nem számít, az adózókat az imputált jövedelem összege vezérli, amelyet az Orosz Föderáció adótörvénykönyve fogalmaz meg. Az UTII csak bizonyos tevékenységtípusok vonatkozásában alkalmazható. Köztük kiskereskedelem, fogyasztói szolgáltatások, parkolók stb.
Az UTII kiszámítása a következő képlet szerint történik: (adóalap * adókulcs * К1 * К2) - biztosítási járulékok. Az adó mértéke ebben az esetben 15%. Az alap jövedelmezőséget a deflátor együtthatóknak megfelelően korrigálják (K1 - mindenki számára közös és K2 - regionális szinten van meghatározva). Az alkalmazottak nélküli egyéni vállalkozók a fizetett járulékok 100% -kal, az alkalmazottaké 50% -kal csökkentik az UTII-t.
Az adóalapot minden tevékenységtípusra külön-külön számítják ki, ez az imputált jövedelem összege. Általánosságban a képlet így néz ki: az imputált jövedelem = alaphozam * fizikai mutató. A fizikai mutató lehet például az értékesítési terület nagysága vagy az alkalmazottak száma. Az UTII-t minden negyedévben fizetik.
Példa az adószámításra. Az egyéni vállalkozó személyes szolgáltatások nyújtásával foglalkozik, az alap jövedelmezőséget 7500 rubelben állapítják meg. havonta. Az alkalmazottak száma fizikai mutatóként működik - 5 fő van az egyéni vállalkozók számára. (vele - 6). A k1 együttható 1, 569, k2 - 0, 52. A befizetett biztosítási díjak volumene a negyedévre vonatkozóan - 49 500 rubel. A negyedéves UTII-adó = adóalap (7500 * 3 * 1,569 * 0,52 * 6) * 0,15 = 110 144 * 0,15 = 16 522 p. Továbbá csökkenteni kell az adót 50% -kal, 8261 rubel. - a fizetendő adó összege.
