A kereslet a közgazdaságtan egyik kulcsfogalma. Számos tényezőtől függ: a termék árától, a fogyasztói jövedelemtől, a helyettesítők elérhetőségétől, a termék minőségétől és a vevő ízlési preferenciáitól. A legnagyobb összefüggés a kereslet és az árszint között található. A kereslet árrugalmassága megmutatja, hogy a fogyasztói kereslet mennyire változott, amikor az ár 1 százalékkal nő (csökken).
Utasítás
1. lépés
A kereslet rugalmasságának meghatározása szükséges az áruk és szolgáltatások árainak meghatározásával és felülvizsgálatával kapcsolatos döntések meghozatalához. Ez lehetővé teszi, hogy a gazdasági előnyök szempontjából a vállalkozás árpolitikájában a legsikeresebb tanfolyamot találjuk meg. A kereslet rugalmasságára vonatkozó adatok felhasználása lehetővé teszi számunkra, hogy azonosítsuk a fogyasztó reakcióját, valamint közvetlen termelést adjunk a kereslet várható változásaira, és beállítsuk a megszállt piaci részesedést.
2. lépés
A kereslet árrugalmasságát két együttható segítségével határozzák meg: a kereslet közvetlen árrugalmassági együtthatóját és a kereslet árkereszt-rugalmassági együtthatóját.
3. lépés
A kereslet közvetlen árrugalmassági együtthatója a kereslet volumenének (relatív értelemben vett) változásának és a termék árának relatív változásának aránya. Ez az együttható azt mutatja, hogy hány százalékkal nőtt (csökkent) a kereslet, ha az áruk ára 1 százalékkal változik.
4. lépés
A közvetlen rugalmassági együttható több értéket is felölelhet. Ha közel áll a végtelenséghez, akkor ez azt jelzi, hogy az ár csökkenésével a vevők kereslete határozatlanul megnő, de amikor az ár emelkedik, teljesen felhagynak a vásárlással. Ha az együttható meghaladja az egyet, akkor a kereslet növekedése gyorsabban megy végbe, mint az ár csökkenése, és fordítva, a kereslet gyorsabban csökken, mint az ár emelkedik. Ha a közvetlen rugalmassági együttható kisebb, mint egy, akkor ezzel ellentétes helyzet áll elő. Ha az együttható egy, akkor a kereslet ugyanolyan ütemben növekszik, mint az ár csökkenése. Ha a nulla egyenlő, a termék ára nincs hatással a fogyasztói keresletre.
5. lépés
A kereslet keresztár-árrugalmassági együtthatója megmutatja, hogy egy termék iránti kereslet relatív volumene mennyire változott, amikor az ár 1 százalékkal változott egy másik áru esetében.
6. lépés
Ha ez az együttható nagyobb, mint nulla, akkor az árukat helyettesíthetőnek, azaz. az egyik árának emelkedése változatlanul a másik iránti kereslet növekedéséhez vezet. Például, ha a vaj ára emelkedik, nőhet a növényi zsír iránti kereslet.
7. lépés
Ha a kereszt-rugalmassági együttható nulla alatt van, akkor az áruk komplementerek, azaz az egyik termék árának növekedésével csökken a másik iránti kereslet. Például, amikor a benzin ára emelkedik, csökken az autó iránti kereslet. Ha az együttható nulla, akkor az árukat függetlennek tekintik, azaz az egyik ár árának tökéletes változása nem befolyásolja a másik iránti kereslet mennyiségét.
