A vállalat minden alapítója, befektetve a fejlődésébe, végül profitot akar elérni. Ugyanez mondható el a részvények tulajdonosairól is. A befektetőknek fizetendő készpénzt számviteli és adózási szempontból osztaléknak nevezzük.
Utasítás
1. lépés
Az osztalékfizetés gyakorisága a társaság számviteli politikájától függ. A legtöbb esetben évente egyszer, a részvényesek (alapítók) ülésén összegzik a társaság tevékenységének eredményeit, és megbeszélik az eredménytartalék sorsát. Bizonyos esetekben az alapítók úgy döntenek, hogy az adózott eredményt forgalomba hozzák - ez akkor tanácsos, ha a vállalat fejlesztési szakaszban van. Ennek megfelelően, ha az alapítók gyűlésén úgy döntöttek, hogy a nyereséget felosztják a társaság tagjai között, akkor a könyvelési osztálynak ki kell számolnia az egyes alapítóknak vagy részvényeseknek járó osztalék összegét.
2. lépés
Számolja ki az osztalékokat a társaság alaptőkéjében való részvételük arányában, ha azonban ezt a szervezet alapszabálya rögzíti, a nettó nyereség felosztása aránytalanul megvalósulhat. Ebben az esetben az arányos megoszlás nagyságát meghaladó kifizetések az egyén jövedelmének minősülnek, és 13% -os adókulccsal adóznak.
3. lépés
Az alábbiakban bemutatjuk az osztalékok arányos kiszámításának algoritmusát. Annak megállapításához, hogy egy részvénytársaság minden részvényese mennyi osztalékot kapjon, meg kell találni az egyes részvényesek részvényeinek részarányát a teljes részvénytömbben. Szorozza meg ezt az értéket a fizetendő osztalék teljes összegével.
4. lépés
Ha osztalékot osztanak ki egy korlátolt felelősségű társaság tagjai között, akkor ismerni kell az egyes tagok százalékos hozzájárulását a társaság alaptőkéjéhez. Ezután megszorozza az alapítóknak fizetendő felhalmozott eredmény összegét a társaság minden tagjának részarányával.
