Az adózás az állami belpolitika szerves része. Végül is a rögzített levonások rovására alakul ki az ország költségvetése, amely biztosítja az államapparátus hatékony munkáját, a lakosság társadalmi támogatását, és hozzájárul a gazdaság kiemelt területeinek fejlődéséhez. És végül az adópolitika függ mind az állampolgárok, mind az állam érdekeinek tiszteletben tartásától.
Az Orosz Föderáció adópolitikájának jellemzői
Az Orosz Föderáció adópolitikájának a jelenlegi szakaszában számos jellemzője van, többek között:
1. Az adózási szint differenciálásának hiánya az ipar jövedelmezőségétől függően. Különösen az ásványinyersanyag-kitermelő ipar számára előírt 26% -os általános forgalmi adó nevezhető elfogadhatónak, míg a feldolgozóipari vállalkozások számára ez nem könnyű teher;
2. A szabályozási keret és az adóalap kiszámításának összetettsége. Az Orosz Föderáció adótörvénykönyvének egyes cikkei nagyon ellentmondásosak, ezért a vállalkozásoknak bírósághoz kell fordulniuk, hogy megvédjék egyes cikkeik értelmezését;
3. Egyes vállalkozások teljes adófizetési kötelezettségének megtagadása. A túlzott mértékek miatt sokan inkább az árnyékba kerülnek, és elrejtik a bevételek és kiadások egy részét, különösen a bérszámfejtéshez. A probléma megoldását az adókulcsok csökkentésében és az adóterhek újraelosztásában látják az alacsony jövedelmű és a magas jövedelmű iparágak között.
Az Orosz Föderáció Pénzügyminisztériumának tervei 2014-2016-ra
Az adópolitika fő irányai a 2014-2016 az azonos nevű dokumentumban vannak leírva, amelyet az Orosz Föderáció kormánya 2013. május 30-án hagyott jóvá. A következő területeket nevezik prioritásként:
- a költségvetési fenntarthatóság biztosítása stabil adórendszer létrehozásával;
- beruházási támogatás;
- a vállalkozói aktivitás növelése;
- az emberi tőke fejlesztése.
E célok elérése érdekében a tervek szerint:
1. A személyi jövedelemadó-kedvezmények bevezetése az adómentes jövedelmek listájának bővítésével;
2. Az adóterhek csökkentése a tőkeszerkezetekbe történő befektetéskor - a vállalkozások megkapják az úgynevezett amortizációs bónuszt;
3. A termelés korszerűsítése érdekében vásárolt berendezések adóalapból történő kizárása. Ezentúl a szervezetek vagyonának adóját csak az ingatlanokra számítják ki;
4. Az adóelszámolás egyszerűsítése és konvergenciája a számviteli nyilvántartásokkal;
5. Speciális adórendszerek és adózás javítása az értékpapírokkal folytatott ügyleteknél;
6. A szénhidrogének termelésének adóterheinek növekedése;
7. A kőolajtermékek jövedéki adójának differenciálása;
8. megemelt díjak bevezetése a luxustárgyakra, különösen az ingatlanokra, amelyek értéke meghaladja a 300 millió rubelt, és az autókra, amelyek értéke meghaladja az 5 millió rubelt;
9. A szervezetek tulajdonához kapcsolódó juttatások fokozatos törlése a vasúti vágányok és a közművek vonatkozásában az arány fokozatos emelésével.
