A pénz az árutermelés szakaszában egy evolúciós folyamat eredményeként keletkezett. Lényegében egy különleges fajta terméket képviselnek, amely kiemelkedett a többi áru szférájából, és kezdett egyetemes megfelelő szerepét játszani.
A pénz megjelenésének okai
A második nagyobb munkamegosztás eredményeként a kézműipar elválasztódott a mezőgazdaságtól. Ez megteremtette az alapot az árutermelés megjelenésének, ettől a pillanattól kezdve a tulajdonosok közötti csere rendszeres volt. A pénz megjelenése előtt azonban a csere nehéz volt, mivel a cserekereskedelem csak akkor lehetséges, ha van kereslet egy olyan termék iránt, amelyet más eladók kínálnak cserére.
Az árukapcsolatok hosszú fejlődése eredményeként fokozatosan megjelent egy speciális termék, amely ekvivalens szerepet kezdett játszani. Kezdetben ezt a szerepet az aranynak és az ezüstnek osztották ki. A nemesfémek minden szükséges tulajdonsággal rendelkeztek ehhez: egységesség, hordozhatóság, oszthatóság és még esztétikai vonzerő is.
Így történelmileg a pénz árucikk jellegű. A pénz felhasználása lehetővé tette az áruk cseréjének folyamatának két szakaszra történő felosztását. Az első szakasz a gyártott áruk értékesítése, a második pedig a szükséges áruk vásárlása egy másik gyártótól.
A pénz formáinak és típusainak alakulása
A pénz megjelenése előtt funkcióikat bizonyos javak látták el. Például Óceánia szigetein és néhány indiai dél-amerikai törzs között kagyló és gyöngy szolgált pénzként. Kijevi Ruszban az állatok bőrét és prémjét gyakran használták pénzként.
Fokozatosan a nemesfémek kezdtek játszani a pénz szerepében. Eleinte bolygók formájában használták őket a forgalomban. De ez a forma kényelmetlen volt. Ezért a Kr. E. e. érmék először jelentek meg a forgalomban. Az érmék széles körű használata a kiváló minőségű pénzek kialakulásának befejezéséhez vezetett. E forma használatának tagadhatatlan előnyei voltak. A kiváló minőségű pénzeknek megvolt a maga belső értéke, ezért a forgalomban lévő mennyiségüket a forgalmi igényeknek megfelelően szabályozták. Ugyanakkor nem volt mindig kényelmes a forgalomban lévő pénz ilyen formáját használni.
Az áru-pénz kapcsolatok fejlődésével összefüggésben fokozatosan megjelentek az előfeltételek az új pénzformára való áttéréshez. A hibás pénz a 19. század közepén jelent meg. Ennek a pénzformának a sajátossága abban rejlik, hogy névértékük meghaladja a valós vagy az árucikk értékét.
A hibás pénz két típusra oszlik:
- készpénz (papír);
- készpénz nélküli (hitel).
A papírpénzt az állam bocsátja ki, amelynek nincs önálló értéke, de kötelező címletgel rendelkezik. Nem tölthetik be a kincs funkcióját, és önmagukban nem léphetnek ki a forgalomból. A papírpénz elárasztja a forgalmi csatornákat, és fokozatosan leértékelődik. A hitelpénz a kapitalizmus időszakában keletkezett az új körülmények közötti kereskedelem biztosítása érdekében. Ide tartoznak elsősorban a váltók, bankjegyek és csekkek. Ezt a pénzfajtát nemcsak az áruk közötti viszony megjelenítésére kezdték felhasználni, hanem a tőke mozgásának biztosítására a hitelfelvevők és a hitelezők között.
