Az infláció olyan helyzet, amelyben a pénzforgalom csatornái túláradnak a pénzkínálattal. Ez a helyzet az áruk növekedésében nyilvánul meg. Ez a probléma nagyon fontos a gazdaságban, mivel következményei komolyan befolyásolhatják az állam gazdasági biztonságát.
Koncepció és típusok
Az inflációt olyan folyamatként értik, amelyben a monetáris egység leértékelődik, és az áruk jelentősen megemelkednek. Számos globális tényező, például az árképzési folyamatok változása, a termelési struktúrák összetettsége, az árverseny csökkenése és mások miatt az infláció a piacgazdaság része. Az infláció előfeltétele az áremelkedés dinamikája, ennek bekövetkezésének egyik fő oka az állami kiadások növekedése és a költségvetés elégtelensége.
Az inflációnak három típusa van - közepes, vágtató és hiperinflációs.
A mérsékelt inflációt kúszó inflációnak is nevezik. Ez viszonylag kicsi áremelkedésben nyilvánul meg. Egyes elemzők úgy vélik, hogy az ilyen típusú infláció még hasznos és jótékony hatással van a gazdaság fejlődésére, mivel mérsékelt mértéke lehetővé teszi a monetáris alapok számára, hogy stabil értéket tartsanak fenn.
Az infláció második típusa jelentős feszültséget kelthet a gazdaságban, azonban akkor is megjósolhatók az árak. Kezdése a pénzkínálat növekedésében nyilvánul meg, amely felülmúlja az árak emelkedését. Abban a pillanatban, amikor a vágtató infláció eléri fő szakaszát, a barterügyletek virágozni kezdenek.
A hiperinfláció körülményei között az árak évente 300% -kal, sőt még többet is emelkedhetnek. Ez a pénzvesztés oka annak értéke és felhalmozási funkciója.
Inflációs ráta
Az árak egy adott időszakban, százalékban kifejezett változása az infláció mértékét tükrözi. Az alapok vásárlóerejének változásával változhat.
Az inflációs ráta normálértékét egy fejlett piacgazdaságban évi 2–5% -os növekedési ütemnek tekintjük. Az inflációs ráta meredeken emelkedhet az állam nem termelési költségeinek növekedése, áruhiány vagy az állami költségvetés elégtelen forrása esetén.
Az inflációs ráta mérésére három indexet használnak: a nagykereskedelmi árak indexét, a fogyasztói árakat és a GNP-deflátort. Az első a nagykereskedelem éves forgalmának összegét mutatja a kiskereskedelem nélkül. A második a tárgyévi fogyasztói kosár és a bázisév árainak aránya. A GNP-deflátor a bruttó nemzeti terméket képező szolgáltatások és áruk átlagos árszintjének mutatója.
