Az olaj fosszilis anyag, amely olajos, gyúlékony folyadék. Az olajlerakódások több tíz méter és 5-6 kilométer közötti mélységben találhatók. Most az űrből történő olajtermelés kérdése éles
Tartalék előrejelzések
Szakértők előrejelzései szerint a következő 70-100 évben a Föld olajkészletei véget érnek, és a tudósok már most keresik a "fekete arany" alternatíváját. Igaz, vannak közöttük olyanok is, akik úgy gondolják, hogy a jövőben az emberiség képes lesz kinyerni ugyanazt az olajat az űrben.
Titán
A NASA Cassini szondájától kapott információk szerint, amely már évek óta tanulmányozza a Titánt, mélyén hatalmas szénhidrogén-tartalékok vannak, amelyek sokszorosan meghaladják a földet.
A Titan Naprendszerünk egyik legérdekesebb űrobjektuma. A Hold méretének 1,5-szerese, és több mint 80 százalékkal nehezebb. Ezenkívül a Titan, a legtöbb más lakatlan bolygótól és műholdtól eltérően, sűrű légkörrel rendelkezik, szinte teljes egészében nitrogénből áll. Egyébként a Föld légköre szintén 78% nitrogént tartalmaz, és nem annyira különbözik a titántól. A Szaturnusz holdjának légnyomása ismét hasonló a föld nyomásához, és csupán 1,5-szer haladja meg.
A Titan és a bolygónk közötti legfontosabb hasonlóság azonban a tengerek, folyók és tavak jelenléte a felszínén. Igaz, víz helyett gázmetánt tartalmaznak, de a Szaturnusz holdján valódi víz van. Pontos mennyisége nem ismert, csak az a tény ismert, hogy fagyott állapotban van. Ezt egészen egyszerűen meg lehet magyarázni - tekintettel a Naptól való nagy távolságra, a Titan felszínén a hőmérséklet napközben nagyon változik, és akár -180 Celsius fokig is csökkenhet. Érdemes megjegyezni, hogy az ilyen hőmérsékletesés ellenére a tudósok úgy vélik, hogy a Titan a Föld után a legalkalmasabb űrtest az élet létezéséhez.
Mindez a Titánt teszi a legmegfelelőbb bolygóvá az űrbázisok létrehozásához és az esetleges jövőbeli gyarmatosításhoz. A szénhidrogénkészletek több száz, ha nem is évezredekig tartanak, és a mélyen a föld alá épített bázisok megmentenek az alacsony hőmérsékletektől. Úgy gondolják, hogy már pár kilométeres mélységben a hőmérséklet elég alkalmas lesz a lakásra. Lehetséges az is, hogy a folyékony állapotú víz azonos mélységben lehet. A Titánon ugyanúgy lehet oxigént kapni, mint az ISS-en. Így minden ok megalapozható annak feltételezésében, hogy az elkövetkező több száz évben több lakott bolygó (akár műhold is) lesz a Naprendszerben. A jövőben a Titan egyfajta szállítóvá válhat a Föld számára szükséges legfontosabb természeti erőforrásokhoz.
Műholdas fejlesztés
A Roskosmos megkezdi az olajkutatásra szánt Kondor-FKA-M műhold fejlesztését. Az űrhajó indítását 2025-re tervezik, amihez a jelenlegi szövetségi űrprogram megváltoztatása szükséges - írja az Izvestia.
A Szövetségi Űrprogram 2025-ig csak kettőt sorol fel a Kondor-FKA sorozat három műholdjából, amelyeket az NPO Mashinostroyenia gyárt. Ezeket az űrhajókat a tervek szerint 2019-2020 között dobják fel, a projekt teljes költségvetése hárommilliárd rubel. A harmadik eszköznek a "Condor-FKA" modernizált változatává kell válnia. A radar műholdak hangzó impulzusokat bocsátanak ki és regisztrálják a Földről visszaverődő jeleket, ami biztosítja a képminőség magas színvonalát (pixelenként akár több centimétert), valamint a felhasznált hullámhossztól függően a talaj szerkezetének meghatározását több tíz méteres mélységben.. Jelenleg az orosz polgári és katonai orbitális csoportban egyetlen operatív radar műhold sem található.
