Határár - az eladott termék maximális vagy minimális elfogadható ára, az egész életciklusa alatt szabályozva. Az árkorlátok meghatározása a hatóságok előjoga, erre példa az árpolitika a közüzemi szolgáltatások, különösen a villamos energia területén.
Utasítás
1. lépés
Az árkorlátok meghatározása a piac kormányzati szabályozásának egyik eleme. Ennek a kormányzati beavatkozásnak a vevők és eladók közötti kereskedelmi kapcsolatokban az a célja, hogy olyan környezetet teremtsen, amelyben érdekeik megfelelően kereszteződnek. Az árak korlátozása lehetővé teszi, hogy megvédje a fogyasztókat az indokolatlan túlárazásoktól, az inflációtól, a monopolistáktól, hogy biztosítsa az ország egészének gazdasági biztonságát.
2. lépés
Általános szabály, hogy az árkorlátok és folyosók (a rendkívül magas és rendkívül alacsony árak közötti árintervallum) meghatározása a következő típusú termékekre és szolgáltatásokra vonatkozik: gáz, villamos energia, olajjal, nemesfémekkel és kövekkel végzett műveletek, vasúti szállítás, légi közlekedés, postai szolgáltatások, tele- és rádióadások sugárzása, temetkezési szolgáltatások stb.
3. lépés
A határár kiszámítása a marginális elemzés elméletének segítségével történik, amely matematikai módszereket, például differenciálszámítást használ. Az elemzés a tervezett költségek és bevételek összehasonlításán alapul, amely a számított érték bizonyos értékeiből adódhat. Így származtatják az optimális árat, amelyen a fogyasztói kiadások és a termelők nyereségének aránya a lehető legnagyobb mértékben kiegyenlíti egymást.
4. lépés
A határár matematikai függvényének tartománya olyan értékkészlet, amelyet úgy kapunk, hogy a marginális mutatókat megváltoztatjuk a termelés volumenének egy egységnyi növekedésével. Ebben az esetben a határköltség, haszon és határhasznosítás fogalmát vesszük figyelembe. A függvénydiagram arra az értékre hajlamos, amelynél e fogalmak aránya optimális lesz.
5. lépés
A marginális elemzés fő elve: olyan termelési lehetőség elérése, amelyben a marginális haszon egyenlő lesz a marginális költségekkel. A társadalom gazdasági jólléte ugyanazon az elven alapul, amely az erőforrások ésszerű felhasználására épül az áruk vagy szolgáltatások előállítása során, ami viszont lehetővé teszi a megállapított korlátokba illeszkedő ésszerű árak meghatározását.
