Számos olyan finomság van a számvitelben, amelyek a gyakorlatban nem fordulnak elő gyakran, de a cselekvési sorrend ismerete ilyen "szűk" pillanatokban képezi a szakértő szaktudását. Ezek a kérdések magukban foglalják az illikvid eszközök leírásának tükröződését.
Először derítsük ki, mi az. Az illikvid folyadék olyan vagyontárgy, készletelem, amelyet nem lehet felhasználni egy vállalkozás tevékenységében, és amely felszámolás alatt áll, és ennek megfelelően leírásra kerül. Olyan késztermékeket is tartalmaz, amelyeket nem lehetett értékesíteni.
Miért alakulnak ki az illikvid eszközök?
Az illikvid eszközök kialakulásának számos oka lehet: egy vállalkozás újraprofilozása, amelynek eredményeként a meglévő készletek nem igényelhetők, csökken a termékek iránti kereslet, csökken a vásárlók száma, fokozódik a verseny, a trendek változásai, a gyártástervezés hibái, minőségi áruk elvesztése hosszú távú tárolás során stb.
Mit kell kezdeni az illikvid eszközökkel?
A lehetőségek nagyon különbözőek lehetnek, és a termékkategóriától függenek. Például:
- kedvezményt jelent be az ilyen termékekre;
- eladást tartani;
- illikvid termékeket készítsen kapcsolódó termékekről, amelyek elősegítik egy másik termék értékesítésének növekedését;
- élelmiszereket ömlesztve értékesíteni a gazdaságok számára, állattenyésztés céljából;
- termék értékesítése a piacon kedvezményes áron;
- felülvizsgálat után értékesítse a terméket értékcsökkenéssel.
Hogyan lehet leírni az illikvid eszközöket a könyvelésben és az adóelszámolásban?
A számvitelben nem realizált termékegyenlegek elavult vagyonként leírhatók az egyéb ráfordítások között. Az adóelszámolásban a leírt készletek bekerülési értéke hozzárendelhető azokhoz az előállítási költségekhez, amelyek nem termékeket állítottak elő.
Az áruk elavulása miatt az elavulás miatt a menedzser dönt, de ennek megalapozására jutalékot hoznak létre az anyagilag felelős személyek közül, akiknek:
megvizsgálni az anyagokat, rögzítse a dokumentációban annak okait, hogy alkalmatlanok a rendeltetésük szerinti további felhasználásra, felmérni annak lehetőségét, hogy más szükségletekre vagy a megvalósításra képesek-e, fel kell mérniük piaci értéküket (ez a gazdasági szolgáltatások szakembereivel együtt történik).
Ha a megbízás eredményeként kiderül, hogy a finomító további felhasználása lehetetlen, akkor azok ártalmatlanításra kerülnek. A számvitel során bekerülési költségüket az egyéb költségek tartalmazzák:
Dt 91 - Kt 10 - morálisan elavult anyagok leírva
Ezeket a mérleg a beszámolási év végén tükrözi, levonva a tárgyi eszközök költségének csökkenésére képzett céltartalékot. Ez a tartalék a szervezet pénzügyi eredményeinek rovására képződik a készletek aktuális piaci értéke és tényleges költsége közötti különbség erejéig, ha az utóbbi értéke magasabb. Vagyis, ha az év folyamán az illikvid termékeket nem írták le, és év végén a raktárban maradtak, tartalékot kell létrehozni (lásd a módszertani útmutató 20. pontját):
Dt 91-2 - Kt 14 - tartalékot hoztak létre a készletek költségeinek csökkentésére
A következő beszámolási időszakokban, mivel azokat a termékeket, amelyekre a tartalékot létrehozták, leírják, a lefoglalt összeget fordított könyveléssel állítják helyre:
Dt 14 - Kt 91-1 - a fenntartott összeget helyreállították
De emlékeztetni kell arra, hogy az adószámla nem rendelkezik ilyen tartalék létrehozásának lehetőségéről, ezért a tartaléklevonások összege az adózás szempontjából nem tekinthető kiadásnak. Ezért állandó különbség merül fel, amely megköveteli az állandó adókötelezettség könyvelésben történő elismerését (a PBU 18/02 7. pontjának megfelelően).
Hasonlóképpen, az adóelszámolásban a jövedelmet és a helyreállított tartalék összegét nem veszik figyelembe, így amikor a termékeket leírják és a tartalékot helyreállítják, az állandó adókövetelést tükröznie kell a könyvelésben:
Dt 99 - Cr 68 - a tartalék összegére tartós adókötelezettség keletkezett
A 68 Dt - 99 Kt - a tartós adókövetelést tükrözte a helyreállított céltartalék része
Az illikvid eszközök kialakulásának bármilyen oka mögött még akkor is, ha első pillantásra pusztán külsőnek, a vállalattól függetlennek tűnik, valójában vannak hiányosságok az üzletszervezés folyamataiban. Azonosításukhoz használhatja az egyszerű, de hatékony Five Whys módszertant. Azt mondja nekünk, hogy ha egy problémát megfogalmaz és ötször felteszi a „Miért?” Kérdést, akkor megtalálja annak gyökerét. Ezt a módszert leginkább ötletgyűjtő megbeszélések során lehet használni.
