Az adóelszámolás az elsődleges dokumentumokból származó információk összegyűjtésére és összegzésére szolgáló rendszer, amelyet az adózó használ az adóalap meghatározására. Az adóelszámolási rendszert a szervezet önállóan határozza meg, és rögzíti a számviteli politikában.
Utasítás
1. lépés
Az "adóelszámolás" fogalma az adótörvénykönyv 25. fejezetének bevezetésével összefüggésben jelent meg a jogszabályokban. Az Orosz Föderáció adótörvénykönyvének 313. cikke kimondja, hogy az adóelszámolást egy kereskedelmi szervezetnél kell vezetni a jövedelemadó kiszámításához.
2. lépés
Az adóelszámolás tárgyai az üzleti tevékenység, a vagyon és a szervezet kötelezettségei. Ezen objektumok értékelése határozza meg az adóalap nagyságát. Adózási szempontból a könyvelési tételeket folyamatosan és időrendben kell tükrözniük a dokumentumokban.
3. lépés
Az adóelszámolásban szereplő információk megerősítése:
- forrásdokumentumok;
- adónyilvántartások;
- az adóalap kiszámítása.
Az elsődleges dokumentumok adatai alapján adószámviteli nyilvántartások vannak kitöltve, amelyek elemző dokumentumok. A nyilvántartási űrlapokat az adózó önállóan fejlesztheti és papíralapú vagy elektronikus formában is fenntarthatja. A nyilvántartásokban szereplő információk alapján kiszámítják az adóalapot. A nyilvántartások tartalma adótitkot képez, ezért amikor szervezetben tárolják őket, biztosítani kell az illetéktelen hozzáférés elleni védelmet.
4. lépés
Az adóelszámolás könyvelés alapján vagy attól függetlenül is folytatható. Az első esetben az adó és a számvitel konvergenciája van, az adatok teljes egybeesésével a könyvelési nyilvántartások adó-számviteli nyilvántartásként ismerhetők fel. A második esetben párhuzamos könyvelést hajtanak végre, és a számviteli munka mennyisége növekszik.
5. lépés
Az adóelszámolási rendszert dokumentálni kell a számviteli politikában, amelyet a szervezet vezetője elrendel. A számviteli politika módosítására akkor kerül sor, amikor a vállalkozás számviteli módszerei vagy feltételei megváltoznak, valamint amikor módosulnak az adójogszabályok. Az adóelszámolás céljából a számviteli politika két részből állhat. Az első szervezeti részben meghatározzák a nyilvántartás vezetésének általános szabályait, megjelölik a felelős személyeket, jóváhagyják a dokumentumok feldolgozásának eljárását és feltételeit. A második módszertani rész az egyes adók kiszámításának sajátos módszereit tükrözi, az adózás minden eleméhez célszerű hivatkozást adni az adótörvénykönyv egy adott cikkére. A számviteli politikához csatolhatók a szervezet által kidolgozott adóügyi nyilvántartások.
