Az Orosz Föderáció Központi Bankjának hitelintézetek általi refinanszírozását arra használják, hogy hatékonyan befolyásolják a bankrendszer alacsonyabb szintjét. A refinanszírozás formájának, feltételeinek és eljárásának megállapításával a Központi Bank ellenőrzi a kereskedelmi bankok tevékenységét.
Az újrafinanszírozás a Központi Bank által nyújtott hitelek szervezeteknek (kereskedelmi bankoknak), vagyis a hitelintézetek forrásokat kapnak tőle. Ennek kétféle módja van: hitelkibocsátás és a bankok portfóliójában tartott értékpapírok újraszámlálása (például váltók).
A számlák újraszámlálása az újraszámlálás ütemével történik. Ez a hivatalos diszkontráta, általában valamivel alacsonyabb, mint a hitel (refinanszírozási) kamatláb. Így a Központi Bank alacsonyabb áron vásárol adósságkötelezettségeket, mint a kereskedelmi.
Amikor a Központi Bank megemeli a refinanszírozási kamatlábat, a kereskedelmi bankok megpróbálják kompenzálni a veszteségeket (mivel magasabb áron vesznek fel hitelt), és maguk emelik a hitelfelvevőknek (jogi személyek és magánszemélyek) kibocsátott hitelek kamatlábait. Ez a gazdaságra gyakorolt hatás a refinanszírozás fő célja. Például az infláció növekedésével a hitelek kamatlábának növekedése a bankok hitelezési műveleteinek csökkenéséhez vezet. A hitelintézetek likviditása közvetlenül attól függ, hogy képesek-e hitelt szerezni a Központi Banktól.
A Központi Bank refinanszírozási rátájának megváltoztatása nagyon hatékony eszköz a gazdaság befolyásolására, ezért ritkán használják. Mivel változása jelentős következményekkel jár, az árfolyam éles ingadozása a gazdasági rendszer instabilitását jelzi.
A hivatalos árfolyam bármilyen változása általában az új monetáris politikára való áttérést kíséri. Ugyanakkor a kereskedelmi bankok elvégzik a szükséges kiigazításokat tevékenységeikben, néha teljesen megváltoztatva az irányt. Ennek a gazdaság-befolyásolási módnak a hátránya nevezhető gyenge hatékonyságának más szegmensekhez képest, csak a kereskedelmi bankokat érinti.
