Legáltalánosabb formájában két adózási skálát különböztethetünk meg - lapos és progresszív. Melyek a fő különbségek, előnyök és melyik előnyösebb?
Lapos adóskála. Előnyök és hátrányok
A lapos skála azt jelenti, hogy minden adózó átalányosan, átalányosan fizet adót, függetlenül attól, hogy mennyi jövedelmet kap. Ez a megközelítés magasabb jövedelemre ösztönzi az állampolgárokat, valamint egyszerűsíti és növeli annak beszedését. A lapos skálát Oroszországban használják, ahol a személyi jövedelemadó 13%.
Miután a személyi jövedelemadó mértékét Oroszországban 2001-ben 20% -ról (30%) 13% -ra csökkentették, az adóbeszedések csaknem 25% -kal növekedtek.
Mindazonáltal a progresszív skála lehetséges bevezetését Oroszországban a közelmúltban gyakran vitatták meg különböző szinteken.
Az átalányadó mértékének támogatói úgy vélik, hogy ez serkenti az ország gazdasági növekedését. Ugyanakkor az egyetlen személyi jövedelemadó nem segít csökkenteni a társadalmi rétegződés szintjét, ami a társadalmi feszültség növekedéséhez vezet.
Progresszív adórendszer. Előnyök és hátrányok
Az adózás progresszív skálája az adókulcsok emelésének elvén alapul, az adózók jövedelemszintjének növekedésétől függően. E modell szerint a gazdagabb állampolgárok magasabb adókulcsot fizetnek. Ez a modell a társadalmi egyenlőség növelésére irányul, és azt feltételezi, hogy azok, akik nagy pénzt keresnek, nem lesznek szegényebbek az adófizetés után, míg ez utóbbit elveszik a lakosság "védtelen" rétegeitől az adófizetésre.
Másrészt a progresszív skála nem mentes a hátrányoktól. Tehát sok esetben a polgárok egyszerűen elveszítik az ösztönzést a több pénz keresésére. Például az ország havi 100 ezer feletti jövedelemadó-kulcsot állapított meg - 30%, kevesebb - 10%.
Tehát egy 100 ezer jövedelemmel rendelkező polgár nettó 90 ezer jövedelmet kap, 120 ezer jövedelemmel pedig csak 84 ezer.
A progresszív ráta gyakran alacsonyabb jövedelmi szinthez és alacsonyabb beszedési arányhoz vezet, mivel sok vállalat a termelést áthelyezi kedvezőbb adórendszerrel rendelkező országokba.
2013 óta Franciaországban bevezetett 75% -os arány az évente egymillió eurót meghaladó jövedelemmel rendelkező polgárok számára hatalmas vagyonú "menekülést" váltott ki az országból.
Mindez negatívan befolyásolja a nemzetgazdaság versenyképességét.
Az adórendszerek jellemzői a világon
Nyugat-Európa legnagyobb országainak többsége a progresszív skálát választotta. Tehát Franciaországban az alacsony jövedelműek (legfeljebb évi 6 ezer euró) egyáltalán mentesülnek az adó alól, azok, akik akár 11,9 ezer eurót keresnek, 5,5% -os arányban fizetnek; 26,4 ezer euróig - 14%; 70,8 ezer euróig - 30%; 150 ezer euróig - 41%; 1 millió euróig - 45%.
2013 óta Franciaországban bevezetett 75% -os arány az évente egymillió eurót meghaladó jövedelemmel rendelkező polgárok számára hatalmas vagyonú "menekülést" váltott ki az országból.
Németországban az adómentes jövedelem 8,13 ezer euró évente, azoknak, akik 53 ezer euróig jutnak, az arány 14%, legfeljebb 250,7 ezer euró - 42%, 250,7 ezer euró felett - 45%.
Az Egyesült Királyság jövedelemadójának progresszív skálája is van. Az adómentes éves jövedelem felső határa 9,2 ezer font (kb. 500 ezer rubel). A marginális jövedelemadó mértéke 45%.
Kínában a személyi jövedelemadó a jövedelemtől is függ és 5% -tól 45% -ig változik (havi 430 ezer rubel kereset esetén), a havi legfeljebb 3,5 ezer jüan (kb. 20 ezer rubel) jövedelem nem adózik.
