Az elszámolási rendszert az összes szükséges információ elszámolásához, összegyűjtéséhez, feldolgozásához és tárolásához, valamint a szervezet könyvelésének ellenőrzéséhez, tervezéséhez, szabályozásához és kezeléséhez használják. A számviteli információk formájának tartalmának egységessége érdekében az egyes számlák világos listáját és sajátos jellemzőit használják.
Utasítás
1. lépés
Ne feledje, hogy az összes könyvelési fiók aktívra és passzívra van felosztva. Az aktív számlák olyan számlák, amelyek különféle típusú ingatlanokat és egyéb alapokat, azok mozgását és összetételét számolják el. Ezek azok a számviteli objektumok, amelyekbe a szervezet pénzeszközeit fektetik. A passzív számlák tükrözik a tulajdon (tőke) kialakulásának forrásait, jelenlétüket és mozgásukat, valamint a szervezet kötelezettségeit. A passzív számlák közé tartozik például a 80. számla "Engedélyezett tőke", a 66. számla "Rövid lejáratú kölcsönök és kölcsönök elszámolása" stb.
2. lépés
Ne felejtsük el, hogy passzív számlákra van szükség az egyenleg forrásainak kialakításához, amelyekkel kapcsolatban vannak sajátosságaik: - a passzív számlák egyenlege csak hitel. Ennek oka az a tény, hogy a mérlegben a források és a források a jobb oldalon jelennek meg - passzív számlákon az alap forrásának növekedése a hitelben és a terhelés csökkenésében jelenik meg, szemben az aktív fiókok.
3. lépés
Tehát a passzív számla végső egyenlegének kialakításához tükrözze a vagyonforrások kezdeti egyenlegét. Kölcsönből alakul ki. Ezután tüntesse fel a számlákon mindazon üzleti tranzakciókat, amelyek a nyitóegyenleg változását eredményezik. Azokat az összegeket, amelyek növelik a nyitó egyenleget, jóváírásként, az eredeti egyenleget csökkentő összegeket pedig terhelésként kell elszámolni.
4. lépés
Ezután összegezze az összes üzleti tranzakciót terhelés és jóváírás céljából. Az eredmény a számla terhelési és hitelforgalma lesz. Felhívjuk figyelmét, hogy az árbevétel összegzésekor a nyitó egyenleget nem veszik figyelembe.
5. lépés
A beszedési és hitelforgalom kiszámítása után folytassa a számlák végső egyenlegének (egyenlegének) kialakítását. A passzív számla egyenlegének meghatározásához a következő képletet alkalmazzuk: Ck = Cn + O (k) - O (d), ahol Ck a passzív számla végső egyenlege, S a passzív számla kezdeti egyenlege, O (k) a hitel forgalma, O (e) - terhelési forgalom.
6. lépés
Így a passzív hitelszámla a beszámolási időszak elején és végén fennálló egyenlegeket, valamint az egyenleg növekedését okozó üzleti tranzakciókat tükrözi. A passzív számla terhelése csak az egyenleg csökkenését okozó üzleti tranzakciókat tükrözi.
