Az önköltség azok a monetáris költségek, amelyeket a termékek előállítására és értékesítésére fordítanak.
Az előállítási költség megállapítása meglehetősen egyszerű, csak tudnia kell, hogy a társaság milyen tényadatokkal rendelkezik.
Szükséges
A jelentési időszak tényleges termelési adatai
Utasítás
1. lépés
A számlálási módszer megválasztása.
Az előállítási költség kiszámításakor két megközelítést lehet alkalmazni: gazdasági elemekkel vagy számítási tételek alapján történő számítással. A következő gazdasági elemek emelkednek ki:
1) Anyagköltségek, azaz a fő nyersanyagok költsége, amelyekből a termék készül;
2) A dolgozók javadalmazása;
3) társadalombiztosítási járulékok;
4) A befektetett eszközök értékcsökkenése;
5) Egyéb költségek.
2. lépés
A költségszámítás ezen módszerének hátránya, hogy nem egy adott terméktípus költségét számítják, hanem a teljes árucikk költségét. Ezért van egy módszer a bekerülési ár kiszámításához tételek bekalkulálása alapján. Több közülük van:
1) felhasznált nyersanyagok / anyagok;
2) kívülről vásárolt félkész termékek;
3) felhasznált energia és üzemanyag a termékek előállításához;
4) A termelésben részt vevő munkavállalók alap- és kiegészítő bére;
5) társadalombiztosítási járulékok;
6) a használt szerszámok és különféle eszközök kopása;
7) A technológiai berendezések értékcsökkenése;
8) Műhelyköltségek;
9) Általános üzemköltségek;
10) Nem termelési költségek.
3. lépés
Az 1–8. Pontok összegzése kifejezi a termék bolti költségét. Ha hozzáadjuk az utolsó két pontot, akkor az eredmény a teljes termelési költség.
Érdemes megjegyezni, hogy a nem termelési költségeket az előállított termékek szállításának és értékesítésének költségei, valamint a termékek garanciális szolgáltatásának költségei értik, amennyiben a termelés ezt feltételezi.
