Mit tartalmaz a követelés költsége? Hogyan állapítható meg a kár költsége? Próbáljuk meg kitalálni. Gyakran azok előtt, akik pert indítanak, felmerül a kérdés: mi az ára a követelésnek? Egyes felperesek a jogi költségeket a kereset árába foglalják, míg mások az állami vámot. De érdemes azonnal megemlíteni, hogy az állami díjat nem tartalmazza a kártérítés költsége! Végül is az állami illeték jogi költség, és kérelemre csak nyertes esetben térítik meg. Egyébként az erkölcsi károkat sem tartalmazza a követelés költsége! Emlékezzünk vissza arra, hogy az erkölcsi kár szubjektív értékelő mutató, és nem lehet egy igény költsége. Még abban az esetben is, amikor a követelés csak erkölcsi kárra vonatkozik. Tehát mit tartalmaz a követelés költsége? Tehát a követelés költsége az az eszköz, amelyet az alperesnek a felperes biztosítékára meg kell fizetnie. Ezen túlmenően a követelés költségének meghatározása is szükséges az állami díj megfelelő összegének megfizetéséhez. A polgári perrendtartás 91. cikkét megnyitva, amely részletesen meghatározza a "követelés költségét", megállapítjuk, hogy az minden esetben különböző elemekből áll, nevezetesen:
Utasítás
1. lépés
• a pénzeszközök behajtása iránti igények esetén a kifizetés összegét a behajtandó pénz összege alapján határozzák meg;
2. lépés
• az igényelt ingatlan értékét a vagyon visszaszerzésére vonatkozó követelések összege határozza meg;
3. lépés
• ha határozatlan idejű vagy egész életen át tartó kifizetésekről és folyósításokról beszélünk, akkor a kibocsátás ára a három évre eső kifizetések és folyósítások összesített összege, ugyanakkor a kifizetések és folyósítások csökkentésére vagy növelésére vonatkozó igények esetében, a az az összeg, amellyel a kifizetések és folyósítások csökkennek vagy növekednek, de legfeljebb egy évig. A kifizetések és folyósítások megszüntetésére vonatkozó igény elbírálása esetén az összeget a fennmaradó kifizetések és folyósítások összessége alapján határozzák meg, de legfeljebb egy évig;
4. lépés
• a tartásdíj behajtására vonatkozó igények összegét az évre eső kifizetések összességéből számítják ki;
5. lépés
• egy olyan ingatlan tárgyának tulajdonjog iránti igénye esetén, amely tulajdonjoggal egy állampolgárhoz tartozik, az összeget az objektum értéke alapján határozzák meg, de nem alacsonyabb, mint a készlet becslése, vagy ennek hiányában nem alacsonyabb, mint a biztosítási szerződés szerinti tárgy becsült értéke, a szervezethez tartozó ingatlanobjektum esetében - nem alacsonyabb, mint az objektum mérlegbecslése;
6. lépés
• ingatlanlízing-szerződés idő előtti felmondására vonatkozó igények esetén, a szerződés fennmaradó időtartama alatt, de legfeljebb három év alatt az ingatlan használatáért fizetett összegek összege alapján;
7. lépés
• több, egymástól független követelésből álló követelések esetében, az egyes követelésekből külön-külön.
