Sok fiatal nő, miután az államtól anyasági tőkét kapott, befekteti azt ingatlanvásárlásba. És ez a folyamat a következő séma szerint zajlik: a fiatal szülők lakást vagy házat vásárolnak jelzáloggal, és a jelzálogkölcsön egy részét az anyasági tőkéből fizetik ki. És minden rendben lenne, de néha anyagi nehézségek jelentkeznek, és a lakástulajdonosok nem tudják teljesíteni pénzügyi kötelezettségeiket.
A hitelintézetnek joga van a jelzálogkölcsönben lévő lakást további értékesítésre a jelzálog-adósság törlesztése érdekében.
Ez általában nem azonnal következik be. A bank több hónapig várja az adót, hogy kifizesse az elmaradt fizetések, bírságok, kötbérek és kötbérek tartozását. Meddig kell várni a banktól függ, van aki több hónapot, van aki akár egy évet is. Az adósnak rendszeresen emlékeztetik a keletkezett adósságot, megpróbál információkat szerezni a jövőbeni fizetőképességéről. Néha félúton találkoznak: átalakítják az adósságot, hitelszabadságokat nyújtanak stb.
De előbb vagy utóbb, ha az adós nem állapodik meg a bankkal, elviheti a lakást. Még jelzálog is. Még akkor sem, ha ő az adós egyetlen otthona. Még akkor sem, ha a vásárlás során az anyasági tőkét használták fel.
Az Orosz Föderáció polgári perrendtartásának 446. cikke szerint egy lakást, amely az adós egyetlen háza, végrehajtási okmányok alapján nem lehet kivetni, kivéve azokat az eseteket, amikor a lakás jelzálogjog tárgya. Valóban, ha a bank nem tudná erőszakkal eladni a fizetésképtelen hitelfelvevő vagyonát, elveszne a jelzálog-hitel értelme. A jelzálogkölcsönök törvényes módot nyertek volna a hitel visszafizetésére, és a bankok nem adnának jelzálogkölcsönöket.
Érdemes megjegyezni, hogy amikor az adós lakását eladják, a bank nem gondoskodik annak hasznáról, ezért a lakást a piaci árnál valamivel alacsonyabb áron értékesítik. A bevételből elsősorban a jelzálogkölcsön teljes adósságát, a kötbéreket, bírságokat és büntetéseket fizetik ki.
Másodszor, a bank egy bizonyos százalékot vesz igénybe az ingatlanvásárlás teljes támogatásához.
Harmadszor, a gyámhatóság kérésére a lakásban lévő gyermekek részarányának megfelelő pénzeszközök egy részét speciális számlákra irányítják, és többségükig rajtuk tartják. A szülők csak a gyámhatóság engedélyével rendelkezhetnek ezekkel az alapokkal.
A fennmaradó összeget kifizetik a csődbe ment jelzáloghitelesnek, a lakás volt tulajdonosának.
De vannak speciálisan kikötött esetek, amikor a bank nem veheti el a lakást. Ezek olyan esetek, amikor az adós kötelezettségszegése jelentéktelen és egyértelműen aránytalan a lakás költségeivel. Vagyis, ha a lejárt hitel nem haladja meg a 3 hónapot, és a hátralék teljes összege kevesebb, mint a lakás költségének 5% -a, a bíróság nem fogja kielégíteni a bank követelését a lakás kizárására.
Más szóval, ha mindkét követelmény egyidejűleg teljesül, a bank nem tudja elvinni a lakást. És meg sem fogja próbálni, mivel a bankjogászok jól ismerik ezt az árnyalatot.
Az a tény, hogy a jelzálog egy részét a szülő tőkéje fizette, semmilyen módon nem befolyásolja, hogy a bank elveheti-e a lakást. Ha megnézzük az érdemeket, akkor az anyasági tőke tulajdonosa már a lakhatási körülmények javítására fordította, vagyis mindent megtett a törvények szerint.
A lakás adás-vételének nyilvántartásba vétele után a gyerekeknek részesedést osztanak ki belőle (az anyagi tőke felhasználásának feltétele), és e részvények elidegenítéséhez a banknak ehhez engedélyt kell szereznie a gyámügyi és vagyonkezelő hatóságoktól.. Ez az egyetlen nehézség, amellyel a banknak szembe kell néznie egy lakás eladásakor.
A gyámságról és gondnokságról szóló 48. számú szövetségi törvény 20. cikke alapján az egyházközség tulajdonában lévő ingatlanok nem tartoznak elidegenítésre, kivéve a zálogjog tárgyának kizárását. A lakás a jelzálogkölcsön fedezete. Ezért a banknak joga van értékesíteni ingatlanokat, amelyekben kiskorúak részesedése van, de ehhez mégis köteles hozzájárulást szerezni.
Általános szabályként a gyámhatóságok azokban az esetekben, amikor a hiteltartozás visszafizetése után jelentős összeg marad, kötelesek külön gyermekszámlát létrehozni, és a lakásban lévő korábbi részesedéseikkel arányosan pénzeszközöket feltenni. Abban az esetben, ha a lakás eladása és az adósság visszafizetése után nem marad pénz, akkor ellenőrzi a bank intézkedéseit.
Ha a bank elad egy lakást, amelyben kiskorú részesedéssel rendelkezik, akkor a gyámügyi és vagyonkezelő hatóságok kötelesek lesznek pert indítani ezzel a bankkal szemben azzal a követeléssel, hogy e tranzakciót jogellenesnek nyilvánítsák.
