Sok vendéglátóhelyre érkező ember felháborodik a késztermékek árain. Ezek az emberek nem veszik figyelembe az ilyen létesítmények többletköltségeit. Az árképzési folyamat bennük meglehetősen összetett.
Utasítás
1. lépés
Sajnos nagyon kevés szabályozási dokumentum létezik az ilyen típusú tevékenységek elszámolásáról, és ezen a területen elég sok buktató lehet. Az árakat a közétkeztetésben mind az alapanyagok, mind a késztermékek esetében meghatározzák. A vételár itt ugyanúgy alakul ki, mint a kiskereskedelemben. Ez a szállító eladási ára, plusz a jövedéki adók, az áfa, a vámok, a szállítási és egyéb beszerzési és szállítási költségek. Ezenkívül a végső árnak tartalmaznia kell a helyiségek bérleti díját, az alkalmazottak fizetését és a közüzemi számlákat.
2. lépés
A termelésen belüli termékveszteség elkerülése érdekében az úgynevezett diszkont árat alkalmazzák. A könyvelési ár szükséges a készletek mozgásának ellenőrzése érdekében az anyagi felelősség rendszerében: a kamrában, a termelésben és a büfékben az értékeket le kell írni azon az áron, amelyen tőkésítették őket.
3. lépés
Végül a vendéglátás könyvelésében a legfontosabb a kiskereskedelmi ár kialakítása. A kiskereskedelmi ár az az ár, amelyen az árukat eladják a végső fogyasztóknak. Ez az áruk vásárlásának költségeiből és a közétkeztetési létesítmények számára kiszámított egységes kereskedelmi árrésből áll.
4. lépés
Az étkeztetés elszámolása egy korábban elkészített terv szerint történik. Először fel kell jegyeznie az összes felmerült költséget. Nemcsak termékek vásárlásához és a munkások béréhez, hanem helyiségek bérléséhez, adókhoz és így tovább. A következő pont az esetleges veszteségek és a termelési veszteségek csökkentése. Ez pontosan kiszámítja a szükséges vásárlások számát, hogy semmi ne romoljon, és lopás vagy vagyoni kár esetén pénzügyileg felelős személy kinevezése. Ezután következik a termék végső árának kialakulása; a fent említett kiskereskedelmi ár.
5. lépés
Van még egy fontos pontja a tervnek - a nyereség felosztása. Egy jó vezető a nyereség egy részét a későbbi termeléskorszerűsítésre, a dolgozóknak járó jutalmakra és az úgynevezett tartalékalapra hagyja, amelyet előre nem látható helyzet esetén lehet felhasználni.
