Az országban fellendülő áremelkedés és ennek megfelelően a nemzeti pénz leértékelődése következtében a vezető elemzők és finanszírozók úgy döntenek, hogy monetáris reformot hajtanak végre az állam nemzeti valutájának forgalmának megerősítése és ésszerűsítése érdekében. Ennek a reformnak az egyik összetevője a monetáris egység megnevezése.
Mi a felekezet
A denomináció az állam monetáris egységének megerősítése és a pénz valós értékének csökkentése azáltal, hogy a meglévő címletet bizonyos arányban alacsonyabbra cseréli, miközben a tarifák, bérek és nyugdíjak újraszámítása történik A lakosság. A címlet egyszerűbb meghatározása a „nullák áthúzása” a bankjegyeken. Ennek oka az aktív hiperinfláció, amely a fogyasztói árak emelkedésével összefüggésben egy nagyobb címletű bankjegyek kényszerű kibocsátását vonja maga után. Az érték pénzre való visszatérése és a nominális forgalom egyszerűsítése érdekében felekezethez folyamodnak. A régi stílusú bankjegyek lefoglalása segít feltárni sok olyan polgár rejtett jövedelmét, akik pénzkereséskor nem fizetnek adót a költségvetésnek. A reform folyamán kénytelenek elővenni megtakarításukat és cseréjüket.
A rubel címletének típusai
A rubel címletének fő típusai a következők: átértékelés (helyreállítás), semmissé tétel és leértékelés.
Az átértékelés (helyreállítás) az állam pénzügyi rendszerének helyreállítását jelenti a rubel fizetőképességének növelésével. Korlátozza a spekulatív külföldi tőke behozatalát az országba, ami visszafogja a forgalomban lévő pénz tömegének növekedését, és lassítja az árak növekedését a hazai piacon.
A semmisség egy jelenleg létező monetáris egység visszavonása és annak újval való cseréje, míg az előző pénzegység törlése. Ezt a típusú reformot több esetben alkalmazzák:
- ha a mély valódi infláció következtében a nemzeti valuta vásárlóereje hirtelen csökkent, és a papírpénz költsége gyakorlatilag nullára csökken;
- amikor az állam politikai hatalma megváltozik, a fizetési eszköz elveszíti a jogi erejét.
A leértékelés hivatalos kényszerintézkedés a monetáris egység aranykomponensének csökkentésére, vagy az árfolyamhoz való viszonyának megváltoztatására. A leértékelés törvényesen rögzíti a rubel értékcsökkenését az infláció hátterében.
Felekezet Oroszországban
Az Oroszországban végrehajtott címletek fő jellemzője a forgalomban lévő bankjegyek névleges megnevezésének csökkenése. Például az 1922-es kibocsátás 1 rubelje 1000 egység korábban kibocsátott bankjegy helyébe lépett, vagy az 1923-as új minták aránya 1: 100 volt az 1922-esekhez képest.
Az állam optimális monetáris forgalmának biztosítása érdekében 1961-ben egy címletet is végrehajtottak a névleges valutaegység megváltoztatása formájában, és a korábban kibocsátott bankjegyeket 10: 1 arányban cserélték újakra. Ezzel a folyamattal egyidejűleg úgy határoztak, hogy az aranyösszetevőt monetáris értelemben 4,5-szeresére csökkentették. Ennek oka az volt, hogy biztosítani kell a nemzeti valuta stabilizálódását a külföldi országokkal folytatott pénzügyi tranzakciók során.
1998-ban Oroszországban nem a monetáris egység, hanem a bankjegyek valós értéke volt megnevezve, aminek eredményeként a nemzeti valutát a régi modell 1: 1000 rubel arányában cserélték. Ez lehetővé tette az állam számára, hogy kiküszöbölje a külső gazdasági egyensúlyhiányt, versenyképesebb gazdaságot szerezzen, csökkentse a hazai piacon a világpiaci árak szintjét, és jelentősen csökkentse az árfolyamkockázatokat.
A történelmi bizonyítékok megerősítik, hogy a sikeres felekezeteknek pozitív előfeltételei vannak. Először is ez a termelés növekedése, amelynek eredményeként a termékkínálat növekedése korlátozza az áremelkedés valószínűségét. Ennek elsődleges hatása van a nemzeti valuta stabil helyzetére. A költségvetési többlet lehetővé teszi az emisszió és a külső hitelek felhasználásának felhagyását, és elegendő arany- és devizatartalék biztosítja a nemzeti egység stabil árfolyamát.
