A kizárást mint adminisztratív büntetést Oroszországban széles körben használják. Mit jelent azonban pontosan ez az intézkedés? És mi fenyegeti a tisztviselőt?
A kizárás egy olyan közigazgatási büntetés, amelynek során az egyént a következő jogoktól veszik el:
- vezetői pozíciókat betölteni;
- tagja legyen az igazgatóságnak;
- folytasson vállalkozói tevékenységet, ha az magában foglalja egy jogi személy vezetését;
- jogi személy kezelése.
A tisztviselő kizárásának okai pedig a következők lehetnek:
- a munka- és munkavédelmi törvények ismételt megsértése;
- törvényellenes cselekmények a hiteltörténeti adatok megszerzése vagy terjesztése céljából
- fiktív csőd, amikor az ügyvezető szándékosan csődöt mond, valójában van eszköze a hitelezők követeléseinek kielégítésére;
- jogellenes csődeljárások (vagyon, kötelezettségek stb. eltitkolása) elkövetése;
- hamis információkat tartalmazó dokumentumok benyújtása a jogi személyek egységes állami nyilvántartásába;
- tisztességtelen verseny lebonyolítása;
- a jogi utasítások határidőre történő teljesítésének figyelmen kívül hagyása.
A kizárással járó közigazgatási szabálysértési ügy megindításának okát általában figyelembe veszik:
- a jegyzőkönyvek elkészítésére felhatalmazott személyek olyan információk felderítése, amelyek közigazgatási szabálysértés jelenlétére utalnak;
- anyagok átvétele kormányzati szervektől, ideértve a bűnüldöző szerveket is, amelyek tartalmazzák az elkövetett közigazgatási jogsértés adatait;
- magánszemélyek és jogi személyek kérelmei;
- médiajelentések.
A bíróság a közigazgatási szabálysértésről szóló jegyzőkönyv alapján határozatot hoz a tisztviselők eltiltásáról. Egy ilyen jegyzőkönyv tartalmazza az elkövetett kötelességszegés és a megsértésével vádolt tisztviselő adatait is. A jegyzőkönyvben két aláírásnak kell lennie: az azt összeállító tisztviselőnek és az alperesként eljáró jogi személy képviselőjének.
A jegyzőkönyvet az elkészítését követően 24 órán belül el kell küldeni a bíróságnak, ahol a bíró megfontolja és döntést hoz. Egyébként egy tisztviselőt csak bírósági úton lehet kizárni, semmi mást.
Emellett emlékeztetni kell arra, hogy vannak eltiltási időszakok:
- tartós közigazgatási szabálysértés esetén az alperest a jogsértés elkövetésének napjától számított egy éven belül kizárják;
- folyamatos közigazgatási jogsértés esetén - legkésőbb a jogsértés felfedezésének napjától számított egy éven belül.
Az alkalmatlanság időtartama hat hónap és három év között van meghatározva. A bírósági határozat pedig kötelezi a munkáltatót az alperessel kötött munkaszerződés felmondására. Ha ezt nem teszi meg, akkor büntetőjogi felelősséget von maga után. Az Orosz Föderáció büntető törvénykönyvének 315. cikke. Ha a kizárt személy nem tesz eleget a bírósági határozatnak, akkor őt is megbüntetik - közigazgatási bírság kiszabásával.
Ezenkívül az Orosz Föderáció Belügyminisztériuma egy speciális nyilvántartásban naprakész információkat tartalmaz a kizárt személyekről. És mielőtt egy személyt felvesznek egy vezetői munkára, a szervezetnek adatokat kell kérnie róla. Ezt a törvény előírja - Art. Az Orosz Föderáció közigazgatási törvénykönyvének 32.11.
