A tőzsdepiacon minden eszköznek megvan a maga ára, amely mindig dinamikusan mozog, folyamatosan változik bizonyos határok között. Az áringadozások oka nagyon különböző lehet, és számos tényező egyidejű hatása határozza meg. Éppen a nyersanyagok, a devizák, a részvények, a nemesfémek árának különbsége teszi lehetővé a piaci szereplők profitszerzését.
A "volatilitás" fogalmának jelentése
Ha a tőzsdei eszközök értéke nem változna, akkor a tőzsdei kereskedés elveszítené értelmét. Ezért annak a kereskedőnek, aki megismerkedik a tőzsdei kereskedelem sajátosságaival, többek között, meg kell értenie a "volatilitás" kifejezés jelentését. Ez a paraméter jellemzi az eszközárak ingadozását, és szerepel a legtöbb befektetési előrejelzés struktúrájában.
A volatilitás olyan tartomány, amelyen belül egy adott eszköz ára az idők során változik. A volatilitás rögzül egy bizonyos időszakon belül, amely lehet nap, hét, hónap vagy akár egy év. Ennek a paraméternek az elemzése lehetővé teszi előrejelzések készítését és fogadások megfogadását, figyelembe véve a korábbi áringadozásokat. A piacon forgalmazott összes eszköz ára ingatag: nyersanyagok, készletek, kötvények, nemesfémek, devizák. E mutató alapján a kereskedők megalapozott döntéseket hozhatnak a befektetési eszköz és a kereskedési stratégiák megválasztásáról.
A volatilitás mérésekor egy adott időszakra átlagolt mutatókat használnak, amelyek vagy az ár abszolút (monetáris) vagy relatív értékében, azaz százalékban vannak kifejezve. Az elemzés szempontjából a legérdekesebb az áruk, az értékpapírok és a devizák piacának volatilitása.
A volatilitás egy bizonyos tartományon belül van. Ennek a mutatónak a kiszámításához általában napi áringadozásokat tartalmazó grafikonokat használnak, amelyek meghatározzák az értékek terjedésének nagyságát, vagyis a kereskedett eszköz maximális és minimális árfolyamának távolságát a tőzsde napjára.
Ha elemzéshez heti diagramot használunk, akkor az áringadozások tartománya eltérő lesz. A pénzügyi elemzés során gyakran az átlagos volatilitást alkalmazzák, amelyet az egyedi mutatókból álló minta átlagértékeként számolnak. Az így kiszámított volatilitás lehetővé teszi az árak csökkenésének vagy emelkedésének előrejelzését, figyelembe véve a korábbi értékeket.
Volatilitási mutatók
A volatilitást mutatók segítségével értékelik. Számos eszköz létezik az ilyen elemzéshez, de a leggyakoribbak az úgynevezett Bollinger szalagok. Ez a mutató az eszközárak volatilitásának szintjét tükrözi korlátozott ingadozási tartomány mellett. Ha a becsült paraméter egy keskeny folyosóra esik, akkor nagy valószínűséggel meg lehet jósolni az árfolyam nagymértékű változását. Ehhez a módszerhez tartozik a CCI mutató, amely lehetővé teszi a piacra legmegfelelőbb belépési és kilépési pontok azonosítását.
Volatilitási típusok
A volatilitásnak több típusa van:
- történelmi volatilitás;
- potenciális volatilitás;
- történelmi várható volatilitás.
A volatilitás akkor lehet releváns, ha tükrözi az eszköz értékének egy adott időszakban bekövetkezett változását, és az árváltozások előrejelzésének lehetőségét. A valódi kereskedési tapasztalattal rendelkező kereskedők nagyon pontosan képesek kiszámítani a várható volatilitást és a kereskedelmet a legjövedelmezőbb pozíciókban.
A volatilitást befolyásoló tényezők
A következő tényezők befolyásolják a piaci áringadozások tartományát:
- az ország központi bankja kamatlábainak változása;
- a hitelkockázatok szintje;
- gazdasági szankciók megléte vagy hiánya;
- az energiaforrások piaci értéke;
- a valuta tartalékkészleteinek csökkenése;
- tőkekiáramlás.
Volatilitás és piaci elemzés
A kereskedőket nemcsak a piac mozgásának iránya, hanem az ilyen mozgás dinamikája is érdekli. Végül a változás mértéke határozza meg annak valószínűségét, hogy a kereskedett eszköz árai meghaladják azokat az értékeket, amelyeket a piaci szereplő kritikusnak tart. Ennek a sebességnek a mutatója az ár szórása, vagyis annak mérése, hogy az adatpontok mennyire vannak szétszórva az átlagárhoz viszonyítva.
Az árváltozások kiszámításának módszerei:
- az ár százalékos változásának kiszámítása;
- kiszámítja a következő ár és az előző ár arányának logaritmusát;
- két paraméter komplex kiszámítása.
A sikeres tőzsdei kereskedéshez nem csak az ármozgás irányának helyes meghatározása, hanem annak kitalálása is szükséges, hogy egy ilyen változás meddig fog bekövetkezni. A volatilitás becslése nem mindig követeli meg a pontos számítási módszerek alkalmazását. Néha a legáltalánosabb, hozzávetőleges mérések elegendőek. Tegyük fel, hogy egy eszköz ára a héten a piac zárásakor pénteken rögzített ár 1-2% -án belül változott. Ez alacsony volatilitásnak számít. Ha az ár 10-15% -kal emelkedett vagy csökkent, akkor nagy volatilitásról beszélhetünk.
A volatilitás mérlegelésekor figyelembe kell venni a trend fogalmát. A helyzet az, hogy az eszközárak vagy felfelé (bullish), vagy lefelé (bearish) mozognak. Néha a piac nem mutat jelentős ingadozásokat. Ebben az esetben "oldalirányú" trendről beszélnek. Ami a volatilitást illeti, az elemzők a véletlenszerű piaci árváltozások mértékére hivatkoznak, amelyek eltávolítják a piaci árakat a jelenlegi trendtől. Az ilyen mozgásokat általában olyan egyszeri események okozzák, amelyek befolyásolják a legtöbb piaci szereplő viselkedését.
Hogyan lehet felhasználni a volatilitást a tőzsdei kereskedésben?
A nagy volatilitású piacot gyakran spekulánsok idejének nevezik, mivel az áringadozások jelentős tartománya jelentős profitot hozhat. Az erős volatilitás azonban nem mindig értékelhető egyértelműen jó vagy rossz jelenségként. Ez a mutató különböző módon befolyásolja mind a hosszú ideig befektetett tőkét, mind a gyors spekulációs ügyleteket.
Az áringadozások tartománya a piaci helyzet fő tendenciáinak indikátoraként szolgál. Ha a piaci szereplők aktivitása alacsony, akkor az ár viszonylag szűk tartományban van, a tendencia gyenge. Magas volatilitási mutatókkal egy nagy trend kezdetéről beszélhetünk.
Az ingatag piac nemcsak a kereskedõ profitját növelheti, hanem nagyon nagy veszteségekhez is vezethet. Ez különösen igaz azokra az ügyletekre, ahol tőkeáttételt alkalmaznak. Az esetleges veszteségek minimalizálására szolgáló eszközök használata nem mindig indokolt, mivel az ilyen stop veszteségek az erős áringadozások miatt könnyen kiküszöbölhetők. Az egyik lehetséges ajánlás az, hogy alacsony volatilitással lépjen be a piacra, és hagyja el azt, amikor erős trend alakult ki a piacon, amelyet az áringadozások jelentős tartománya jellemez.
Ha a hosszú távú befektetésről van szó, úgy gondolják, hogy biztonságosabb az alacsony volatilitású pénzügyi eszközöket használni. Talán ez kissé csökkenti a jövedelmet, de megmenti a befektetőt attól, hogy ideges legyen, ha olyan éles trendváltozás lép fel, amely kézzelfogható pénzügyi veszteségeket hozhat.
Függetlenül attól, hogy a kereskedő rövid távú spekulációval foglalkozik vagy hosszú ideig befektet, munkájában figyelembe kell vennie a volatilitási mutatókat. A kereskedői terminálban felépíthető az eszközár-ingadozások táblázata, amelyet a brókercég biztosít ügyfeleinek. A terminál általában tartalmaz standard eszközöket a volatilitás felmérésére. Kívánt esetben a felhasználó önállóan kiegészítheti az eszköztárat olyan külső programokkal, amelyek alkalmasak az áringadozások tartományának felmérésére.
A volatilitás hatása a gazdaságra
Az áringadozás negatív következményekkel jár. A jelentős volatilitás hatása a társadalom és a gazdaság széles területeit érintheti - az értékpapírpiactól az ország élelmiszer-készletein át. A következmények összehasonlíthatók a dominóhatással: a volatilitás hirtelen növekedése a világ tőzsdéinek összeomlásához és a vállalkozások pénzügyi összeomlásához vezethet. Az árak jelentős és gyors változása a háztartások kiadásainak csökkenéséhez, és ennek következtében a kereskedelmi szektorban működő vállalatok nyereségének csökkenéséhez vezet.
Az áringadozások nagy amplitúdója a stabilitás hiányáról és a piac rossz irányíthatóságáról tanúskodik. Amikor a volatilitás csökken, a gazdaság stabil állapotba lépéséről és a válságjelenségek hiányáról beszélnek.
Statisztikai paraméterként a volatilitás pénzügyi kockázatkezelési eszközként szolgál. Időben tesztelt statisztikai mutatók lehetővé teszik a befektető számára, hogy felmérje a kockázat mértékét egy eszköz megszerzése esetén. Rendszeres és okos befektetés esetén a volatilitás előnyt jelent a tőkének és hozzájárul annak növekedéséhez.
