A tőke a nyereség előállításához felhasznált alapok összesítése. A „tőke” fogalma magában foglalja nemcsak készpénz formájában megjelenő alapokat, hanem értékpapírokat, munkaerő-forrásokat, szerzői jogokat, épületeket, autókat stb. Ennek több formája és típusa van. A saját tőke egyfajta tőke.
Az alaptőke a tárgyi és az immateriális értékek összege, amelyet a részvényesek adtak a vállalkozás eszközeinek rendezése érdekében. Mindegyik részvényesnek van egy bizonyos részesedése a tőkéből, és a rá felhalmozott osztalékot kapja. A társaság felszámolása esetén a részvényesnek joga van az ingatlan egy részét átvenni.
A készpénz és az értékpapírok mellett a vállalkozás alaptőkéjében való részvétel kifejezhető helyiségek, bármely termék vagy berendezés gyártási technológiája formájában is.
Lehetőség van a részvénytőke növelésére a részvényesek számának növelésével, osztalékok átutalásával vagy a vállalkozás meglévő részvényeseinek részvényeinek növelésével.
Kölcsönös befektetési alapok
Általában az alaptőke fogalmát használják a befektetési alapokban, amelyek felhalmozzák a befektetők által befektetett pénzeket jövedelemszerzés céljából. Ilyen alapok esetén a részvény adás-vétele meglehetősen egyszerű séma szerint történik, a nagyvállalkozások esetében ez jelentős nagy esemény.
Ennek a vállalkozásnak az igazgatósága fontolgatja a bank alaptőkéjében vagy egy nagy szervezetben való részvény megvásárlásának vagy növelésének lehetőségét. A befektetési alap részesedésének megszerzéséhez a befektetőnek nem kell nagy pénzmennyiséggel rendelkeznie, mivel a részvény értéke több ezer rubel tartományban lehet. Ha szükséges az alaptőke feltöltése, további forrásokat vonzanak részvények kibocsátása, állami támogatás, célzott finanszírozás és egyéb források révén.
Az alaptőke hatálya
A saját tőkét a vállalkozás hatékonyságának értékelésére használják. Állandó nyereségmutatóval történő növelése a vállalat hibáinak és helytelen munkájának bizonyítéka, ez pedig a vállalkozás összeomlását vonja maga után.
Ezen túlmenően az alaptőke felhasználható biztosító társaságok vagy hitelszövetkezetek létrehozására. Az első esetben a biztosítási kifizetések garanciavállalója, ha megfelelő helyzet áll elő. A hitelszövetkezetben ez az úgynevezett "kölcsönös segítségnyújtási alap", amelynek pénzeszközeit a részvényesek felhasználhatják monetáris problémáik megoldására.
Nem számít, hogy milyen mértékben használják fel az alaptőkét, a vele való munkavégzés szabályait kellően részletesen le kell írni a törvényi okmányokban, és azokat a vállalkozás megbízásai és egyéb dokumentumai szabályozzák.
