A Részvények Osztalékának Kiszámítása

Tartalomjegyzék:

A Részvények Osztalékának Kiszámítása
A Részvények Osztalékának Kiszámítása

Videó: A Részvények Osztalékának Kiszámítása

Videó: A Részvények Osztalékának Kiszámítása
Videó: Az osztalékhozam 2024, Lehet
Anonim

A részvények osztalékát a részvénytársaságok negyedévente, félévente, kilenc havonta vagy évente folyósítják - a részvénytársaság politikájától függően. Az osztalékot a részvények típusától, számától függően számítják ki. Vannak esetek, amikor a társaság nem jogosult osztalékfizetésre.

A részvények osztalékának kiszámítása
A részvények osztalékának kiszámítása

Utasítás

1. lépés

Az osztalék a részvénytársaság részvényenkénti nyereségének azon része, amely az összes adó és járulék megfizetése után megmarad. Minden részvénytulajdonos-nyilvántartásba vételkori befektető jogosult osztalékra. A részvényekből származó jövedelem arányosan kerül felosztásra a részvényesek számára, a részvények számától és típusától függően.

2. lépés

A részvényeknek több típusa van, általában a szokásos típusok a közönséges és az elsőbbségi részvények. Az elsőbbségi részvények osztalékát fix összeg vagy a részvényekből származó jövedelem bizonyos százalékának formájában fizetik ki. Ennek megfelelően az elsőbbségi részvényekre vonatkozó kifizetések megelőzik a törzsrészvényekre vonatkozó kifizetéseket. A törzsrészvény osztalék a preferált részvény után fizetett osztalék kifizetése után fennmaradó nyereség.

3. lépés

Mondjunk példát. A részvénytársaság 100 részvényt bocsátott ki, amelyek közül 10-et előnyben részesítenek. A társaság nyeresége az összes adó és járulék után 60 dollár volt. A Társaság megállapította, hogy minden elsőbbségi részvény esetében az osztaléknak 5 dollárnak kell lennie. Így az elsőbbségi részvények tulajdonosai 5 x 10 = 50 dollárt kapnak. A fennmaradó 10 dollárt elosztjuk a fennmaradó 90 törzsrészvénnyel. Ennek megfelelően egy részvény hozzávetőlegesen 0,11 dollár lesz.

4. lépés

Érdemes megjegyezni, hogy a részvénytársaságok nem mindig jogosultak osztalékfizetésre. Például egy részvénytársaságnak nincs joga osztalékot fizetni a (teljes) alaptőke befizetése előtt, ha csőd jelei vannak, vagy az osztalék kifizetése után lesz. A társaság osztalékfizetésének határidejét és eljárását a társaság alapszabálya vagy a részvényesek közgyűlésének határozata határozza meg. Ha a kikötést a charter nem határozza meg, akkor az az osztalékfizetésről szóló határozatnak a részvényesek közgyűlésén történő elfogadásának napjától számított 60 napnak felel meg.

Ajánlott: