Az "adóalap" fogalmát azért vezetik be, hogy az adózás tárgyának mennyiségi jellemzőit megkapják. Ez a mennyiségi jellemző szükséges az adó összegének kiszámításához, de nem adóköteles az adófizetési kötelezettség. Az "adóalap" és az "adóztatás tárgya" fogalmak azonosítása az egyik leggyakoribb hiba, amely az adójogszabályok megsértésének oka.
Az adóalap meghatározásának eljárása
Minden egyes szövetségi, regionális vagy helyi adó esetében, amelynek kiszámításához az adóalapot használják, az Orosz Föderáció adótörvénykönyvével összhangban állapítják meg. Ezenkívül meghatározta az egyes esetek meghatározásának eljárását. Az egyes esetekben a szövetségi adókra alkalmazott kulcsokat az Orosz Föderáció adótörvénykönyve határozza meg, a regionális és helyi adók esetében pedig az Orosz Föderáció alkotó egységeinek törvényei, a az önkormányzatok képviselő testületei.
Az adóalap meghatározásához a vállalkozásoknak könyvelési nyilvántartást kell vezetniük, és számviteli nyilvántartásokat és egyéb dokumentumokat kell használniuk, amelyek megerősítik az adóköteles tárgyakkal kapcsolatos tranzakciók adatait. Az ilyen vállalkozások kötelező könyvelését az egyes vállalkozók biztosítják. A jövedelemadót fizető magánszemélyek esetében az adóalap, amelyre ezt az adót 13% -os kulcs alapján számítják, az a teljes éves jövedelem.
Milyen az adóalap kiszámítása
Egy ilyen számítás elkészítése az adózó kötelessége, ezt minden beszámoló adóidőszakra vonatkozóan elhatárolási alapon kell megadnia a beszámolási év elejétől. A különböző adók adóalapját különböző módon számolják, minden egyes adó esetében, amelyet az adóalap figyelembevételével számolnak, más. Tehát a jövedelemadó adóalapjának kiszámításához a számítás a következő adatokat tartalmazza:
- a beszámolási időszakban kapott eladásokból származó jövedelem összege, ide tartozik például a vállalkozás által előállított vagy nyújtott áruk és szolgáltatások, valamint értékpapírok, ingatlanok, állóeszközök stb. értékesítéséből származó jövedelem.;
- a kiadások összege, amellyel a jövedelem összege csökken, ide tartoznak a közvetlenül a termeléshez és a bevételi források értékesítéséhez kapcsolódó költségek;
- értékesítésből származó nyereség vagy veszteség - a bevételek és ráfordítások összege;
- a nem működési bevételek összege (határidős ügyletek pénzügyi tranzakcióiból);
- a nem működési költségek összege (sürgős ügyletek pénzügyi tranzakciói esetében);
- nem működési bevételi és ráfordítási ügyletekből származó nyereség vagy veszteség;
- a teljes összeg, amely az adóalap.
A kapott adóköteles nyereség összegét a kapott adóalap és az átvihető veszteség összege közötti különbségként számolják.
