A gyönyörű olasz "egyenleg" szó a számlán kialakult egyenleg. Megadhatja terhelési vagy jóváírási egyenlegét. Attól függ, hogy a számla melyik oldala nagyobb. Ezt a fogalmat azonban nemcsak a számvitelben használják, hanem az árutőzsdéken való munka, az ország kereskedelmi mérlegének vagy fizetési mérlegének elemzése során is.
Utasítás
1. lépés
A könyvelő munkája a vállalkozás pénzforgalmának alapos elszámolása. A pontosság nagyon fontos szerepet játszik benne, mivel akár egy fillér is súlyos eltéréshez vezethet. A könyvelést folyamatosan vezetjük, az összes pénzügyi tranzakciót a kettős könyvelés módszerével nyilvántartjuk, könyvelés formájában.
2. lépés
A számla az egyes homogén alapcsoportok és forrásaik számviteli pozíciója. A számlának két oldala van: terhelés és jóváírás. Ezért a tranzakció kettős bejegyzése, amely ugyan mutatja az alapok mozgását mindkét oldalon, de nem változtatja meg a teljes egyenleget.
3. lépés
Az egyenleg meghatározásához le kell vonni a másik összegét a számla egyik oldalának nyilvántartásából. Így a beérkező összegek és kiadások közötti különbség látható. Ha a terhelés meghaladja a jóváírást, akkor az egyenleget terhelési egyenlegnek nevezzük. Ha a jóváírás meghaladja a terhelést - jóváírás. Ha az egyenleg nulla, akkor egy ilyen számla zárva van.
4. lépés
Különböztesse meg az időszak kezdeti, végső és egyenlegét. A nyitóegyenleg a beszámolási időszak elején lévő számlaegyenleg, a végén a végső egyenleg. Szükség esetén számolja ki a teljes terhelési és forgalmi forgalmat. Összegüket, figyelembe véve a jelet, az időszak egyenlegének nevezzük.
5. lépés
A könyvelést úgy kell vezetni, hogy miután az összes számla egyenlegét az adott pillanatban megszámolta, nulla értéket kapjon. Ezt hívják a megőrzés törvényének, amikor az összes terhelés teljes összege megegyezik a kölcsönök teljes összegével, ami lehetővé teszi az egyenleg bármikor történő ellenőrzését.
6. lépés
A kereskedelem és a fizetési mérleg adatait a külkereskedelmi ügyletek jellemzésére használják. A kereskedelmi mérleg megtalálásához vonja le az importértéket az exportértékből. Jellemzően a jelentés egy naptári évre készül, és megmutatja, hogy az ország nemzetközi értékesítései mennyiben haladják meg a vásárlásokat (többlet), vagy viszont (negatív). A fizetési mérleget a külföldről és külföldről érkező pénzáramlások közötti különbségként számolják.
