Az orosz törvények szerint a részvénytársaságoknak osztalékot kell fizetniük részvényeiknek részvényeseiknek. Ez a társadalom által meghatározott időszakokban és időben történik (minimális törvényi korlátozásokkal). A társaság részvényesei a közgyűlésen döntenek az osztalék kifizetéséről.
Szükséges
Meg kell szerezni a részvénytársaságokról szóló, 1995.12.26-i szövetségi törvényt. Hétköznap 20.00 és 0.00 között ez a törvény (valamint egyéb jogszabályok) a legfrissebb változásokkal megtalálhatók a nyilvános "Consultant" jogrendszerben. Webhely:
Utasítás
1. lépés
Az osztalékot a részvénytársaság nettó nyereségéből fizetik, azaz abból a nyereségből, amely a társaságnál marad az adók levonása után. Az ilyen nyereséget a pénzügyi kimutatások alapján határozzák meg. A részvénytársaság osztalékfizetésének határidejét és eljárását a társaság alapító okirata - alapító okirata vagy a részvényesek közgyűlésén elfogadott határozat - határozza meg. A részvénytársaságok az első negyedévben, hat hónapban, a pénzügyi év kilenc hónapja után és / vagy a teljes pénzügyi év eredményei alapján fizethetnek osztalékot.
2. lépés
Érdemes emlékezni arra, hogy a részvénytársaságok alaptőkéje különböző típusú részvényekre osztható. Ennek megfelelően a különféle típusú részvények osztalékfizetésének megvannak a maga árnyalatai, amelyek mind a törvényben, mind a társaság alapító okiratában megfogalmazhatók. Gyakran előfordul, hogy amíg egy társaság nem dönt az egy részvénytípus (például a halmozott részvények) osztalékának összegéről, addig nem jogosult más részvénytípusok után osztalékot fizetni.
3. lépés
Az osztalék kifizetése a társaság részvényeseinek közgyűlésével kezdődik, amelyen döntést hoznak az osztalék kifizetéséről (vagy bevallásáról). Az osztalék kifizetésének összegét a részvénytársaság ügyvezető szerve - az igazgatóság határozza meg. A közgyűlés nem jogosult az igazgatóság által megállapítottnál nagyobb összegű osztalék kifizetésére. Az osztalékfizetési időszak nem haladhatja meg a kifizetésről szóló döntés napjától számított 60 napot. Ha az osztalékot nem folyósítják időben, akkor annak a személynek, aki nem kapta meg, joga van három éven belül (60 napos időszak letelte után) követelni az osztalék kifizetését a társaságtól.
4. lépés
A "részvénytársaságokról szóló szövetségi törvény" korlátozásokat állapít meg az osztalékfizetésre. A fő korlátozások a következők:
1. A társaság nem jogosult osztalékfizetésre, ha alaptőkéjét nem fizették ki teljes egészében.
2. A csődhelyzetben lévő társaság nem jogosult osztalékot fizetni. Ha az osztalékfizetés csődhöz juttatja a vállalatot, akkor szintén nincs joga kifizetni őket.
3. A társaság nem jogosult osztalékfizetésre, ha nettó eszközeinek értéke kisebb, mint az alaptőke és a tartalékalap összege, vagy ha az osztalékfizetés eredményeként ezek értéke kisebb lesz, mint ez az összeg.
