A nyereség az áruk és szolgáltatások eladásából származó jövedelem meghaladja a termelési költségeket. Ez a pénzügyi eredmények egyik legfontosabb mutatója a vállalatok gazdasági tevékenységében. Kiszámítása a termék értékesítéséből származó bevétel és egyes termelési tényezők monetáris értelemben vett költségeinek összege közötti különbség formájában történik.
Utasítás
1. lépés
A nyereség felosztható általános (bruttó), nettó, számviteli és gazdasági. A bruttó (teljes, mérleg) eredmény az eladás és az eladott áruk vagy szolgáltatások költsége közötti különbség. A kiskereskedők számára a teljes nyereség a bevétel levonva az összes eladott termék értékével.
2. lépés
A nettó nyereség a társaság mérleg szerinti eredményének egy része, amely adók, levonások, díjak és egyéb szükséges költségvetési befizetések után a rendelkezésére áll. Ezt a nyereséget a társaság forgótőkéjének növelésére, tartalékok, alapok megteremtésére és a termelésbe történő újbóli befektetésre használják.
A nettó nyereség nagysága alapján osztalékot halmoznak fel a vállalkozás részvényesei. Sőt, mennyisége közvetlenül függ a bruttó nyereségtől, valamint az adók összegétől.
3. lépés
A számviteli eredmény a vállalat eladásából származó bevételek (az értékesítés összege) és a ráfordítások (költségek) különbsége.
4. lépés
A gazdasági nyereség a nettó nyereség azon része, amely a szervezetnél marad, miután levonták az összes felmerült költséget, beleértve a tőke tulajdonosnak történő allokálásának alternatív költségét is. Ugyanakkor a gazdasági profit értékének negatív értéke esetén a társaság piacról való kilépésének egy változata létezik. Meghatározható a befektetett tőke értékének jövedelmezősége és annak súlyozott átlagköltsége közötti különbség, szorozva annak értékével.
Ez a fajta nyereség lehetővé teszi, hogy összehasonlítsa a társaság befektetett tőkéjének megtérülését a minimálisan megkövetelt hozammal, hogy megfeleljen a befektetők elvárásainak, valamint kifejezze a különbség pénzegységben kifejezett eredményét.
5. lépés
A gazdasági nyereség csak annyiban tér el a számviteli eredményt kifejező mutatótól, hogy meghatározása során figyelembe veszik az összes hosszú lejáratú és egyéb kamatozó kötelezettség értékét. Vagyis a számviteli nyereség meghaladja a gazdasági nyereséget az alternatív költségek vagy az elutasított lehetőségek költségeinek összegével.
