Ha egy személy meghal, anélkül, hogy lenne ideje kifizetni a felvett kölcsönöket, adósságai az örökösökhöz kerülnek. De milyen esetben? Mi van, ha az örökös gyermek? És követelheti-e a bank az örököstől az elhunyt által felvett kölcsönért kötbért? A kérdések összetettek, és mindegyikükre részletes válasz szükséges.
Az elhunyt örökösei kötelesek kölcsönöket visszafizetni, ha örökölnek. Akarat vagy törvény szerint ezt ők végzik - ez már nem számít. Az örökös személyt pedig nemcsak annak tekintik, aki megkapta a közjegyzői igazolást, hanem annak is, aki nem utasította el az örökséget.
Azok. ez olyan személy, aki birtokba vette az ingatlant, intézkedéseket tett annak megőrzésére, felmerült a fenntartásának költségei, megvédte az ingatlant más emberek követeléseitől, megfizette az elhunyt tartozásait, vagy kapott adósságként nekik adott pénzeszközöket. Ilyen esetben úgy kell tekinteni, hogy ez a személy valóban elfogadta az örökséget, és ezért az örökhagyó hitelezőivel szemben fennálló kötelezettségeket.
Öröklés és tartozások
Az Orosz Föderáció Polgári Törvénykönyve szerint az örökös csak a kapott vagyon keretein belül köteles adósságokra válaszolni. Ez azt jelenti, hogy ha egy ilyen ingatlan ára alacsonyabb, mint a kölcsön összege, akkor az örökös is kevesebbet fizet. Például egy személy 300 ezer rubel értékű autót és 500 ezer rubel összegű hitelt örökölt. Az összeg, amelyet vissza kell adnia a hitelezőknek, ebben az esetben 300 ezer rubel lesz, mivel annak meg kell egyeznie az örökölt vagyon árával, azaz. autók.
Ha többen léptek be az örökségbe, mindannyian felelősek az örökhagyó tartozásaiért. Ez azt jelenti, hogy az elhunyttól kapott vagyontárgy értékétől függően a hitelező követelheti az adósságot egy örököstől vagy egyszerre mindenkitől. Természetesen az örökségük értékén belül. Például abban az esetben, ha az ingatlan egy ház tulajdonában van, akkor az örökösök ugyanazon részekben kötelesek visszafizetni az örökhagyó által erre a házra felvett hitelt.
Ha az elhunyt tartozását záloggal fedezték (autó, lakás stb.), Akkor az örökös a kölcsön mellett megkapja a zálogjogot. Ez megkönnyíti az adósság behajtását, mivel a bank engedélyezheti a fedezet értékesítését és a kölcsön visszafizetését. Sőt, ebben az esetben az örökösnek még elsőbbségi joga van a tartozásnak a zálog eladásával történő törlesztésére is.
Ha a kiskorúak bekerülnek az örökségbe, az örökhagyó kreditjei az ő vagyonával együtt hozzájuk is járnak. De mivel a gyermekek nem végezhetnek jogi aktusokat, törvényes képviselőik belépnek az örökségbe - ezek szülők, gondviselők és vagyonkezelők. Ebben a helyzetben rájuk esik az adósság és a visszafizetési kötelezettség.
De ilyenkor a gyermek nem idősebb 14 évnél. És ha az életkora 14-18 éves, akkor az örökösödési kérelem benyújtásakor maga cselekszik - szülei, gyámjai vagy megbízottai beleegyezésével. És a törvényes képviselők is törlesztik a hitelt.
A helyzet bonyolultabb, amikor kezességgel hitelt állítottak ki. Ebben az esetben az események kialakulásának két lehetséges forgatókönyve van:
- Ha az örökhagyó pontosan megfizette a díjakat, akkor az adósság azokra kerül, akik örökölik az ingatlant. És annak a valószínűsége, hogy a bank követelni fogja a hitel visszafizetését a kezestől, nagyon kicsi.
- Ha az elhunyt nem fizetett járulékot, és haláláig a hitelező bírósági határozattal rendelkezik az adósság behajtására, akkor a kezes felel. Regresszív követeléssel azonban az örökösökhöz fordulhat, de csak a hitel kifizetése után. Ebben az esetben a pénzt a bíróságon keresztül juttatják vissza a kezeshez.
Kamatok és büntetések
Még nehezebb az a helyzet, amikor az örökösök nem tudnak azonnal tudomást az elhunyt által hagyott kölcsönről. Ebben az esetben a bank kamatot és büntetést számíthat fel a késedelmes hozzájárulásokért? A kérdés nagyon ellentmondásos, mivel az Orosz Föderáció jogszabályai nem szabályozzák közvetlenül, és nincs határozott válasz. Az ilyen esetekben a bírói gyakorlat változó. Egyes határozatok megerősítik az örökösöktől a kötbérkamat követelésének jogszerűségét, mások viszont csak a kölcsön összegét követelhetik meg, az elhatárolt kamatot azonban nem.
Az első esetben, amikor a kötbér jogszerűsége megerősítést nyer, ezt az indokolja, hogy a hitelt bizonyos feltételekkel rendelkező megállapodás alapján adták ki. Ha pedig az adós meghal, akkor az örökös helyét veszi át, azaz csak a szerződő fél változik, a feltételek azonban nem. És mivel a hitelkifizetések határidejének figyelmen kívül hagyása szankcióként elveszítést jelent, a banknak joga van kamatfizetést követelni az örököstől. Itt azonban van egy nehézség is: a hitelfelvevő bűntudata csak az öröklés napjától, vagyis i.e. közjegyzői igazolás bejegyzése.
A második esetben, amikor a büntetési kamat követelése tilos, a bíró úgy dönt, hogy a bank csak az adósság főösszegének végső rendezését követelheti meg az örököstől, kizárólag a vagyon felhasználásával. De ezzel egyidejűleg a bank megkapja a jogot arra, hogy kizárást szabjon ki az elhunyt által hagyott ingatlanra.
Lehetetlen megjósolni, hogy a bíróság milyen döntést hoz az egyes esetekben. De a peres ügy is szélsőséges intézkedés, mivel a felek általában egymástól függetlenül állapodnak meg.
