A társadalmi szervezetek közül az alapítvány elkülönül. Az alapítvány mint nonprofit struktúra saját alapokmányával rendelkezik, amely meghatározza a szervezet céljait és célkitűzéseit, valamint olyan irányító testületeket, amelyek ellenőrzést gyakorolnak a szervezet tevékenységeinek végrehajtása felett. Az alapítvány munkáját a polgári törvényeknek megfelelően végzik.
Alapozás: a tevékenység alapjai
Az alapítványok tevékenységének jogállását és eljárását a "nem kereskedelmi szervezetekről", a "nyilvános társulásokról" és a "karitatív tevékenységekről és jótékonysági szervezetekről" szóló szövetségi törvények szabályozzák.
A nem kereskedelmi alapítványok tevékenységével kapcsolatos kérdések jelentős részét az Orosz Föderáció Polgári Törvénykönyve tükrözi.
Az alapítvány egyfajta nonprofit szervezet. Nem biztosít tagságot. Az alapítványt állampolgárok vagy jogi személyek hozhatják létre, akik önkéntes alapon vagyoni hozzájárulást teljesítenek erre a célra. Ilyen nonprofit szervezetet kulturális, oktatási, karitatív vagy más közhasznú célok megvalósítására hoztak létre.
Minden tulajdon, amelyet alapítói adnak át az alapítványnak, e szervezet tulajdonába kerül. Ugyanakkor az alap nem felelős az alapító személyek kötelezettségeiért, és nem felelnek az alap meglévő kötelezettségeiért. Az alapítvány ingatlanjait kizárólag a szervezet alapszabályában egyértelműen meghatározott célokra használhatja fel.
Kötelező követelmény, hogy az alap évente közzéteszi a szervezet vagyonának használatáról szóló jelentéseket.
A nonprofit alapítványnak joga van vállalkozói tevékenységet folytatni, de csak akkor, ha az összhangban áll az alapítvány céljaival, és az alapítvány előtt álló törvényes feladatok teljesítéséhez szükséges. A vállalkozói szellem érdekében az alapítványnak joga van gazdasági társaságokat létrehozni, valamint részt venni a már kialakult ilyen típusú struktúrák tevékenységeiben.
A karitatív alapítványok jellemzői
Leggyakrabban a gyakorlatban vannak jótékonysági alapítványok, amelyek tevékenységének megvannak a maga sajátosságai. Például egy jótékonysági alapítványnak nincs joga pénzeszközöket és vagyonát politikai mozgalmak, csoportok és pártok támogatására felhasználni. Egy ilyen szervezet nem vehet részt üzleti társaságokban más személyekkel együtt.
A karitatív alapítvány legfőbb irányító testületének kollegiálisnak kell lennie. A legfelsőbb testület tagjai csak önkéntesként jogosultak feladataik ellátására. Korlátozások vonatkoznak azon személyek legfelsőbb testületben való részvételére is, akik a karitatív alapítvány végrehajtó szervének alkalmazottai. Az ilyen alapítvány tisztviselői nem tölthetnek be tisztséget jótékonysági alapítvány által alapított szervezetekben.
Mivel az alapítvány nem a tagság elvein alapul, alapítói nem vehetnek részt a szervezet tevékenységében. Fenntartják a jogot, hogy irányító testületeiken keresztül befolyásolják az alap ügyeit.
