A munkáltató késedelmes bérekkel kapcsolatos felelősségének eligazodásához hivatkozni kell a Munka Törvénykönyvére. Ebben a 133-tól 158-ig terjedő cikkeket a béreknek szentelik, és néhány közvetlenül kapcsolódik egy olyan sürgős jelenséghez, mint a késedelmes bérek. Amennyire megengedhetőek ennek a jelenségnek a hazánk jogszabályai által szabályozott korlátai, mindenkinek saját maga kell kitalálnia.
Hazánkban a bérekkel kapcsolatos szabályozási dokumentumok témakörében meg kell jegyezni a Szövetségi Adószolgálat 3N-4-17 / 15799 számú, 2016. augusztus 29-i levelét, amely szerint tilos kiadni a nem rezidens munkavállalóknak fizetett összegek készpénzben, de csak banki fordítás útján. És természetesen 2016.10.03-tól az Orosz Föderáció Munka Törvénykönyve 136. cikkének új kiadása megváltoztatta a fizetés kiadásának feltételeit.
Korábban a Munka Törvénykönyvének ez a cikke csak egy kétszeres havi bérformátumot szabályozott, amely szerint minden kereskedelmi szervezetnek havonta legalább kétszer kellett fizetnie az alkalmazottaknak (gyakrabban lehetséges, és ritkábban kategorikusan nem). Sőt, ez teljes értelemben azokra az esetekre vonatkozott, amikor a munkavállaló maga írásban kéri a munkáltatót. A fenti dátumot követően pedig ez a jogi norma megköveteli, hogy minden szervezet szigorúan állapítsa meg a bérek kiadásának pontos (konkrét) időpontját.
Vagyis teljesen kizárt az előző évek gyakorlata, amikor a „Minden hónap 22. és 26. napja közötti elhatárolású” típusú hirdetéseket használták. A szervezetek kötelesek a fizetés kiadásának pontos dátumát a hónap 15. napjáig meghatározni. Továbbá a fizetésekre vonatkozó rendelkezés, amelyet havonta legalább kétszer kell teljesíteni, szintén hatályban maradt.
Azoknak az alkalmazottaknak, akik új helyen akarnak munkát találni, javasoljuk, hogy érdeklődjenek a vállalkozás helyi szabályozási aktusának tartalmáról, amely a javadalmazásról szóló rendelkezés. Ez a dokumentum információkat tartalmaz a fizetés, a fizetések kiszámításáról, a jutalmakról, az előlegek dátumáról és a munkájuk pénzbeli javadalmazásának fő részéről.
Az Orosz Föderáció Munka Törvénykönyvének 142. cikke
A Munka Törvénykönyve ezen cikke egyértelműen meghatározta a szabályozási mechanizmusokat a bérkésleltetéssel kapcsolatos jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően. Különösen a 142. cikk kimondja: "Ha a munkáltató vagy annak meghatalmazott képviselője megengedte a törvényes javadalmazás idő előtti kifizetését az alkalmazottnak, akkor a szövetségi törvényekkel és az Orosz Munka Törvénykönyvével összhangban felelősségre kell vonni." Szövetség."
Így a vállalkozás alkalmazottai némileg védettnek tekinthetik magukat. Továbbá a Munka Törvénykönyve kimondja, hogy a fizetés tizenöt napot meghaladó késedelme teljes alapot szolgáltat az állam tevékenységének felfüggesztésére. Ennek a státusznak a formalizálásához azonban az alkalmazottaknak írásbeli értesítést kell benyújtaniuk a felső vezetéshez.
Ebben az összefüggésben tudatában kell lennie annak, hogy a Munka Törvénykönyve szerinti tizenöt napos bérkésés alapja a munkaviszony feltétel nélküli megszüntetésének. Végül is vannak kivételek a szabály alól. Ugyanez a cikk kimondja, hogy a munka felfüggesztése a hadiállapot / szükségállapot időszakában vagy az állam által bevezetett különleges intézkedések során tilos. Ezenkívül ez teljes mértékben vonatkozik az orosz fegyveres erők szervezeteinek alkalmazottaira, az ország védelme és állambiztonságának biztosításában részt vevő egységek alkalmazottaira, a keresési, sürgősségi mentési és rendvédelmi szervek alkalmazottaira, valamint a köztisztviselőkre.
A meghatározott kivételes normák hatálya alá tartozó munkavállalók teljes listája a legveszélyesebb típusú iparágakat és berendezéseket kiszolgáló szervezetek dolgozóit is magában foglalja, amelyek ellátják a lakosság életének biztosításával kapcsolatos feladatokat (mentők, vízellátás, energiaellátás, fűtés stb.)) …
Fontos megérteni, hogy a szervezetükben a munkaviszony megszűnése után a munkavállaló továbbra is fenntartja a bérhez való jogot. Ennek megfelelően ebben az esetben a munkavállalónak nem kell aggódnia azokért az intézkedésekért, amelyeket a vezetés meg fog tenni a vállalkozás munkaképességének helyreállítása érdekében. A vezetőség írásbeli értesítése után azonban a késedelmes díjazás kifizetésére való készségről a munkavállaló másnap köteles megjelenni a munkahelyen. Ebben az esetben a tartozás összegét át kell utalni a munkavállaló bankkártyájára a munkába való visszatérés napján.
A munkáltató felelőssége a késedelmes bérekért
Ha a vállalkozás alkalmazottjának intézkedései, ahol késett a fizetés, minden meglehetősen egyszerű. Hogy ebben az esetben a munkáltató anyagi felelőssége külön magyarázatot igényel. Ebben az összefüggésben az Orosz Föderáció közigazgatási szabálysértési törvénykönyvének 5.27. Cikke harminc-ötvenezer rubel összegű bírság megfizetésére kötelezi a szervezetet. Ugyanez a cikk a vállalkozás vezetőjének adminisztratív felelősségéről szól. De az Orosz Föderáció Büntető Törvénykönyvének 145.1. Cikke büntetőjogi felelősséget ír elő, az Orosz Föderáció Munka Törvénykönyvének 192. cikke pedig fegyelmi. Ennek megfelelően a büntetés típusa közvetlenül a jogsértés mértékétől függ.
Ezenkívül a munkáltatónak kötelezően pénzbeli ellentételezést kell nyújtania alkalmazottai számára. Az Orosz Föderáció Munka Törvénykönyvének 236. cikke világos képletet ír elő egy ilyen számításhoz, amely figyelembe veszi a késedelem napjainak számát és a refinanszírozási rátát. Ez még azokra az esetekre is vonatkozik, amikor a fizetés késése a bank hibájából következett be. A munkáltató számára a legsúlyosabb büntetés két évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, az Orosz Föderáció büntető törvénykönyvének 145.1. Cikkének (második része) értelmében, amely a bérek két vagy több hónapos késedelmét írja elő.
A munkavállaló cselekedetei, ha a munkáltató nem szüntette meg a jogsértést
Hazánkban a késedelmes bérek gyakorlata gyakran olyan helyzetekkel szembesül, amikor a munkáltató egyszerűen figyelmen kívül hagyja alkalmazottja panaszát ezzel kapcsolatban. Ebben az esetben a törvényes pénzbeli javadalmazás kifizetésének elmaradásának tényét azzal kell kísérnie, hogy a munkavállaló panaszt nyújtson be az Állami Munkaügyi Felügyelőséghez vagy az ügyészséghez.
Az ilyen kérelmet írásban és szabad formában nyújtják be. Rövid információkat kell tartalmaznia a kérdés lényegéről, a vállalkozás részleteiről, a teljes azonosító adatokról. A panaszhoz csatolni kell a bérek késedelmét igazoló dokumentumokat.
Megjegyezhetjük, hogy 2014 óta ez a formátum az országszerte hatalmas fizetési késedelmekkel kapcsolatos problémák megoldására hatékony szabályozóvá vált. Az eljárási kérdés ma már teljesen szabályozott. Tehát a bizonyítékok összegyűjtése és az írásos panasz elkészítése után postai úton vagy személyesen a végrehajtó hatalom képviselőjének kezébe juttathatja el az arra felhatalmazott szervet.
Hogyan kell viselkedni a munkahely elhagyásakor
Mivel amikor egy alkalmazott elhagyja a szervezetet, gyakran előfordulnak olyan esetek, amikor a teljes elszámolás késik, ez a pillanat is gondos odafigyelést igényel. Maga az elbocsátás jogi eljárás, amely magában foglalja a munkavállaló munkájának megszüntetését, a munkakönyvének visszaadását és a végleges készpénz-elszámolást.
Az Orosz Föderáció Munka Törvénykönyvének 140. cikke egyértelműen szabályozza a nyugdíjas alkalmazottal rendelkező munkáltató kiszámításának eljárását. Azt mondja, hogy az utolsó munkanapon, vagy azt a napot követően, hogy a számítással kapcsolatba léptek a vezetőséggel, egy ilyen fizetést követnie kell. A Munka Törvénykönyve törvényi normája szerint a munkavállaló elbocsátása esetén vállalja, hogy önállóan megjelenik a számításban.
Ha a vezetőség késik a végső elszámolással, a munkavállaló jogosult igényt benyújtani. Ezenkívül a Munkaügyi Felügyelőséggel való kapcsolatfelvétel hatékony megoldást jelenthet a problémára. Ebben az esetben a panaszt egy naptári hónapon belül elbírálják, amely után megadják az eljárás kivizsgálásának és bíróság előtti benyújtásának eljárását. Rendszerint a munkáltató vonakodik ilyen eljárás megindítását a bírósági tárgyalások előtt. Ezért egy ilyen befolyásoló eszköz meglehetősen optimálisnak tekinthető.
