A követelések fogalma a legtöbb esetben jogi személyre vonatkozik. Egy ilyen fogalom meghatározása azonban feltételezi, hogy a követelések a társaság forgótőkéjének részét képezik.
Követelések
A vevőkövetelések azt a pénzmennyiséget jelentik, amelyet a gazdálkodó egység várhatóan kap partnereitől, azaz partnereitől, ügyfeleitől vagy másiktól, akikkel kölcsönhatásba lép. Ebben az esetben természetesen olyan összegekről beszélünk, amelyek beérkezéséhez bizonyos jogi alapok vannak megkötött szerződések vagy megállapodások formájában.
A követelések sokféleképpen alakíthatók ki. Például felmerülhet két üzleti vállalkozás hosszú távú partnerei közötti üzleti kapcsolatban, ezért megbíznak egymásban. Sőt, ha egyikük a másik ügyfele, akkor a szállító halasztott fizetést tud biztosítani az ügyfél számára a szükséges árukkal. Így egy ideig olyan helyzet áll elő, amikor az árut már leszállították az ügyfélnek, de az ügyfél még nem utalta át az összeget a termék fizetéséül. Ennek eredményeként a befizetésként esedékes összeg követelést jelent.
A követelések általában a vállalkozás működő tőkéjéhez vannak rendelve, mivel a vállalat általában arra számít, hogy egy bizonyos időn belül megkapja ezt a pénzt, és felhasználhatja saját céljaira. A követelések nagy mennyisége azonban veszélyeztetheti a társaság normális működését: például ha nem tud folyó fizetést teljesíteni vagy hiteleket visszafizetni, mert a tartozással járó pénz még nem érkezett meg a társaság számlájára az adósoktól.
A követelések típusai
A modern könyvelésben a vevőkövetelések több fő típusát különböztetik meg, amelyeket a könyvelők szakmai szlengjükben gyakran egyszerűen "követelésnek" neveznek. Tehát, ha egy szervezet és az adós között létrejött szerződés vagy megállapodás azt feltételezi, hogy az adósságot 12 hónapon belül kell megfizetni, akkor az ilyen adósság rövid lejáratúnak minősül. Ha az adósság törlesztési ideje meghaladja a 12 hónapot, akkor ezt az adósságot hosszú lejáratúnak minősítik.
Ezenkívül szem előtt kell tartani, hogy a követelés normálisnak tekinthető a szerződésben meghatározott időtartam alatt. Tehát például, ha a szállító és az ügyfél közötti megállapodás feltételei azt sugallják, hogy az adósságot a kézbesítés napjától számított egy hónapon belül kell visszafizetni, abban a hónapban a szállítónak nincs jogalapja az ügyféllel szembeni követelések benyújtására. Ezen időszak lejárta után azonban a követelés esedékessé válik, és a szállítónak joga van bírósághoz fordulni annak beszedésére.
