Az oroszországi vállalkozás szervezeti és jogi formája jelentős nyomot hagy a tevékenységében: például attól függ az adózás, a beszámolási eljárás és egyéb paraméterek. Ugyanakkor egy kereskedelmi társaságnak joga van leányvállalatot alapítani, amelynek szintén megvannak a maga sajátosságai.
Az Orosz Föderációban megengedett szervezeti és jogi formák teljes választékát az Orosz Föderáció Polgári Törvénykönyve rögzíti, amelyet hazánk törvénykönyvében 1994. november 30-i 51-FZ szám alatt jegyeztek be.
Leányvállalati koncepció
A leányvállalat fogalmát e szabályozási jogi aktus 105. cikke írja le. E cikk (1) bekezdése különösen azt határozza meg, hogy az egyik vállalkozás elismerhető a másik leányvállalataként, ha számos feltétel áll fenn ilyen helyzetben.
Tehát az egyik lehetőség az egyik vállalat leányvállalatként való elismerésének alapjául az anyavállalat tulajdonában lévő alaptőke részesedésének nagysága. Ha a megadott méret a domináns, vagyis szavazat esetén az anyavállalat döntő szavazatot ad, akkor a másik társaság ennek leányvállalata. A gyakorlatban a szavazati részesedés általában meghaladja az alaptőke 50% -át.
Az egyik vállalat másik oka annak, hogy a másik leányvállalatának tekintsék, hogy írásbeli megállapodás létezik közöttük, amely a modern orosz irodai munka minden követelményének megfelelően készült a szervezetek közötti megfelelő kapcsolat fennállásáról. Ebben az esetben az is szempont lesz, hogy az anyavállalat döntő-e. Ezen túlmenően az Orosz Föderáció Polgári Törvénykönyvének 105. cikke elismeri más olyan okok fennállását, amelyek biztosítják az anyavállalat döntő szavazatát, amely alapján egy másik társaság leányvállalatának ismerhető el.
Kiegészítő jogok és kötelezettségek
A leányvállalat helyzete némileg függ az anyavállalattól. Például köteles az utóbbi utasításait betartani a gazdasági tevékenységével kapcsolatos döntések kapcsán. Ugyanakkor a fővezetés vezetésének emlékeznie kell arra, hogy az ilyen döntések eredményeként felmerülő felelősség megoszlik a két társaság között, amelyek veszteség esetén ilyen helyzetben egyetemlegesen felelnek.
Ugyanakkor a leányvállalatnak számos fontos joga van az anyavállalattal kapcsolatban is. Tehát például nem felelős ez utóbbiak tartozásaiért, viszont az anyavállalat viszont leányvállalati felelősséggel tartozik a „lánya” tartozásaiért csődje esetén. Igaz, a másodlagos felelősség feltétele ebben az esetben csak akkor érvényes, ha a csőd az anyavállalat hibájából következett be.
