A törvény szerint a részvénytársaságnak joga van osztalék felosztására a pénzügyi év első negyedévének, hat hónapjának, kilenc hónapjának és (vagy) a teljes pénzügyi év eredménye alapján. Az osztalékot a részvénytársaság nettó eredményéből fizetik ki. Kifizetésük érdekében a társaság részvényesei osztalékfizetés mellett döntenek. A részvények különböző kategóriáira vonatkozó osztalékokat különböző sorrendben lehet kifizetni.
Utasítás
1. lépés
A részvények után járó osztalék kifizetése a részvénytársaság feladata. Az osztalékokat meghatározott időszakokban (negyedév, félév, kilenc hónap, pénzügyi év) folyósítják. Az osztalékfizetés forrása a részvénytársaság nettó eredménye - a pénzügyi kimutatások szerint.
2. lépés
Az osztalék felosztásának és kifizetésének folyamata azzal kezdődik, hogy a részvénytársaság (a részvényesek közgyűlése) elfogadja a megfelelő határozatot. A részvényesek közgyűlése határozza meg az osztalék összegét és a minden kategóriájú és típusú részvényre vonatkozó kifizetésük formáját. Ezt megelőzően a részvénytársaság igazgatósága a közgyűlésnek az osztalék hozzávetőleges összegét javasolja, a közgyűlés pedig nem jogosult az ajánlottnál nagyobb összegű osztalék kifizetésére.
3. lépés
A közgyűlés meghatározza az osztalékfizetés idejét és eljárását is, amennyiben azokat a részvénytársaság alapító okirata nem határozza meg. Az osztalékot legkésőbb a közgyűlés által történő kifizetésükről hozott döntés napjától számított 60 napon belül kell kifizetni. Az osztalékfizetés egy részvénykategóriáról egyidejűleg történik minden olyan részvényes számára, akinek e kategóriájú részvényei vannak.
4. lépés
A jogszabály előírja azokat az eseteket, amikor a részvénytársaságok nem jogosultak döntést hozni az osztalék felosztásáról, és ennek megfelelően kiosztani őket. Ezek az esetek a következők:
1. az alaptőke hiányos befizetése;
2. a részvénytársaságnak vannak-e csődjelei vagy azok esetleges megjelenése az osztalék felosztása után;
3. a részvénytársaság nettó eszközeinek értéke kisebb, mint az alaptőke és tartalékalap.
5. lépés
Ha az elsőbbségi részvények osztalékának teljes kifizetéséről, amelynek osztalék összegét az alapító okirat határozza meg, a részvénytársaság nem hozott határozatot, akkor a társaság nem jogosult döntést hozni a részvények kifizetéséről. osztalék a törzsrészvényekről és azokról az elsőbbségi részvényekről, amelyekre vonatkozóan az osztalék összegét nem állapították meg. Ezenkívül a részvénytársaság nem jogosult osztalékot fizetni az elsőbbségi részvények után, amelyekre az osztalék összegét a charter határozza meg, kivéve, ha olyan döntés született, hogy osztalékot fizetnek azokról az elsőbbségi részvényekről, amelyek a tulajdonosoknak előnyt jelentenek a sorrendben részesülnek osztalékban.
